Megkezdődött a konzultáció a járásokról, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján jelezhetik a települések, ha a tervezetthez képest más járáshoz akarnak tartozni. De azon nem lehet változtatni, hogy a járások száma százhatvannyolc, és hét fővárosi körzet lesz.
Január 29-éig jelezhetik a települések, hogy a tervhez képest más járáshoz akarnak tartozni. „Ez a járások számát nem érinti, a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban megyében egy másik járást kell megszüntetni” - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Megjegyezte: sorolhatná, hogy az országban hány város szeretne a tervezetten felül járásszékhely lenni, de „a pénz is véges, nekünk az a célunk, hogy hatékony rendszert hozunk létre. Az államigazgatásban a hatékonyság az elsődleges szempont”.
Önálló járás kialakítását kéri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól a leendő gödöllői járáshoz sorolt Veresegyház, illetve a térségében elhelyezkedő további kilenc település - közölte például Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla az MTI-vel. Elmondta, hogy javaslatuk szerint a több mint 16 ezer lakosú Veresegyház lenne annak a járásnak a központja, melyhez további kilenc település: Csomád, Erdőkertes, Galgagyörk, Galgamácsa, Őrbottyán, Szada, Vácegres, Váckisújfalu és Vácrátót tartozna. Érveik szerint egyrészt a kistérség 10 települése közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fenntartása, másrészt a lakossági ügyintézés megkönnyítése indokolná a tervekben szereplő járáshatár átrajzolását. Veresegyházra legfeljebb 10 kilométert kellene utazniuk a környékbelieknek, míg Gödöllőre sokkal többet, s félő az is, hogy Gödöllő, mint leendő új járási székhely nehezen tudna megbirkózni a hozzá tartozó települések több mint 178 ezer lakosa ügyes-bajos dolgainak intézésével – magyarázta Pásztor Béla.
Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás, illetve a város képviselő-testülete szintén kifogást emelt a közzétett Pest megyei járástérkép ellen. Az MTI-nek küldött közleményében azt írta: nem szeretnének a majdani budakeszi járáshoz tartozni. Kérik, hogy a tervezett járás központja Budaörs legyen, vagy Budaörs székhellyel Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy településekkel jöjjön létre önálló járás. A jelenleg kistérségi központként működő Budaörs javaslatát támogatják a társtelepülések, valamint a térség országgyűlési képviselője is. Budaörs polgármestere hangsúlyozza: a korábban járási székhelyként, később kistérségi központként funkcionáló Budaörs számára több szempontból is elfogadhatatlan, hogy a Budakeszi székhellyel megalakítandó járáshoz sorolják. „Nem ismerünk megfelelő indokot arra nézve, hogy miért alakítanának ki egy mesterséges járási székhelyet azon természetes térségi központ helyett, melyet az érintett települések korábban saját maguk választottak ki, és amely bizonyítottan sikeresen betöltötte ezt a szerepet” – érvel Wittinghoff Tamás. Budaörs intézményrendszere, közigazgatása, közlekedési kapcsolatai kiválóak; a város a környékbeli településekről tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Míg Budakeszi lakosságszáma 14 ezer, Budaörsön csaknem 30 ezren élnek.
A dorogi kistérség 15 települése 41 ezer lakos érdekeit képviselve egyhangúlag elfogadta, hogy felterjesztési jogukkal élve kérik a közigazgatási és igazságügyi minisztert: a település és kistérsége egy járást alkosson, és Dorogot jelöljék ki járási székhellyé - tájékoztatta a társulás elnöke, Dorog polgármestere az MTI-t. „A nyilvánosságra került tervek szerint Dorogot az esztergomi járáshoz csatolnák, annak ellenére, hogy a település és kistérsége évek alatt együttműködő és takarékos gazdálkodással közös intézményrendszert működtet, és mindenben megfelel egy önálló járás követelményeinek” - mondta el Tittmann János. A járás területe változtatás nélkül igazodna a megye határaihoz, Dorogtól a kistérség legtávolabbi települése is 25 kilométeren belül van, a város közlekedési csomópontban fekszik, a településekről Volán-járatokkal átszállás nélkül megközelíthető, van vasútállomása. A városban okmányiroda, földhivatal, 50 ezer embert ellátó egészségügyi szakrendelő, kistérségi illetékességű rendőrség és számos, térségi feladatot ellátó intézmény működik.
Hogy volt régen...?
