A járási hivatalok megalakulásával, január elsejével nem ér véget a közigazgatási reform, hanem intenzívebbé válik - jelentette ki Navracsics Tibor A modern kori járások címmel rendezett konferencián Debrecenben. Ugyanott Tállai András arról beszélt, hogy az önkormányzatok évente 140-150 milliárd forintot fordítanak tőke- és hitelkamat-törlesztésre.
Az átalakítás elsődleges célja, hogy elérhetővé váljon az ügyintézés, ne a polgároknak kelljen az államhoz menniük, hanem az állam menjen a polgárokhoz - indokolta a változásokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes. Szerinte a jelenlegi kormányzat vitába szállt az elmúlt húsz év sokszor működést gátló elvével, miszerint az önkormányzat a mindenkori központi kormány ellensúlyát képezi. A közös cél: a közjót szolgálni, ugyanakkor a helyi közösségeknek alkotmányos joguk önkormányzatot működtetni. Azt is hozzátette: a kormány nem tekinti presztízsveszteségnek, ha a gyakorlati tapasztalatok birtokában változtatni kell a rendszeren a feladatmegosztást illetően.
Navracsics Tibor felidézte azt a folyamatot, amely a közigazgatási hivatalok 2010-es visszaállításától a járások megalakulásáig vezetett, s amelynek során számos konzultáción egyeztettek az érintettekkel. Az új feladatmegosztással megoldódik az az anomália is, amely a mindenkori kormány és ellenzéki polgármester, illetve képviselő-testület között a központi intézkedések végrehajtása során kialakulhatott. Az új feladatmegosztás „megteremti a mindenkori központi politika számára azt a hatékony rendszert, hogy a központi akarat ne legyen kiszolgáltatva az önkormányzati szimpátiának, és fordítva (...)” - magyarázta Navracsics Tibor.
Optimizmusra ad okot, hogy konszenzus alakult ki országszerte a járási hivatalok elhelyezésével kapcsolatban, 2760 megállapodást írtak eddig alá, csupán három olyan település van, ahol nem tudtak megállapodni az együttműködésben. Ebből két településen nincs sem polgármester, sem jegyző, így nincs, aki aláírja a dokumentumot, egy település, Szeged pedig politikai alapon tagadta meg az együttműködést – idézte a miniszter szavait az MTI.
A konferencián ugyancsak felszólaló Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára polgármesterek, jegyzők előtt megtartott előadásában elmondta, hogy csak a tőke- és hitelkamat-törlesztésre fordított összeg a magyar önkormányzati rendszer adóbevételének a harmada, és csak a kamatkiadások évente 45 milliárd forintot tesznek ki. Beszélt arról is is, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) településeket segítő pályázatokra 1649 önkormányzat 46 milliárdos igényt nyújtott be. Közölte: ennyi pénz nem lesz, de a jelenlegi 11 milliárdos keretet megemelik.
Emlékeztetett arra, hogy a 2011. december 19-én elfogadott új önkormányzati törvény szavatolja az alapértékek megőrzését: minden településnek választott polgármestere, képviselő-testülete lehet, megmarad az önkormányzat önálló döntéshozói felelőssége, saját vagyona, költségvetése, alapíthat vállalkozást, s megmaradt az adókivetési és -beszedési joga. Ugyanakkor a kötelező feladatokhoz új feladatfinanszírozási rendszert vezetnek be, amit már tartalmazni fog a 2013-as költségvetés.
Az adósság teljes vagy részleges konszolidációja meglesz, de önkéntes, az önkormányzatok döntenek – mondta az államtitkár. Az ötezer lakosú települések konszolidációja 100 százalékig megtörténik a december 12-ei állapotnak megfelelő adatszolgáltatás alapján. A várható 100 milliárd forint összeget december 28-ig átutalják az önkormányzatoknak.
Az 5000 lakos feletti településeket 40-70 százalékban konszolidálják, az arány mértékét illetően az iparűzési adóbevétel mértéke fog számítani. Ez több mint 500 milliárd forintot jelent, és 300 önkormányzatot érint, a forrást a 2013. évi költségvetés fogja tartalmazni, míg az ötezer alatti lakosú települések konszolidációja az idei költségvetésből történik.
Méltányos megoldást keresnek annak a mintegy 1200 önkormányzatnak is, amelyik nincs eladósodva. E településeket fejlesztési előnyökhöz juttatják, vagy úgy, hogy tőlük kevesebb önrészt kérnek egy-egy pályázathoz, vagy kizárólag számukra írnak ki fejlesztési projekteket – ígérte Tállai.
Ugyanakkor figyelmeztette a polgármestereket, hogy az új feladatfinanszírozási rendszerben megszűnik az szja-alapú és a normatív finanszírozás, „ami fájni fog”, mivel azt szabadon használhatták fel eddig az önkormányzatok, s erre adtak folyószámla-hitelt a bankok. Ennek vége, szigorú rendszer jön január elsejétől, a finanszírozás elmozdul az igazságosság irányába - zárta szavait.
Hogy volt régen...?
