Nagyobb odafigyelést igényel építtető és tervező részéről egyaránt az új építési és településképi követelmények betartása – hangzott el a településképi rendeletről és arculati kézikönyvről szóló konferencián. Azokon a településeken, ahol ezek a dokumentumok nem készültek el, az önkormányzatnak jelenleg nincs beleszólása abba, mi épül.
Valószínűleg sokat jelentett a helyi önkormányzatoknak, hogy az eredeti határidőhöz képest három hónappal tovább, azaz múlt év végéig volt lehetőségük településképi rendeletük és településképi arculati kézikönyvük megalkotására – mondta Jámbor Attila ügyvéd az Építésijog.hu minapi konferenciáján.
Ugyanakkor a szakportál szerkesztője szerint szép számmal vannak olyan helyhatóságok, amelyek a rendeletet és kézikönyvet mostanáig sem készítették el. Ezek a települések mulasztásos törvénysértést követtek el, és végső esetben az illetékes kormányhivatal alkotja meg a dokumentumokat.
Jámbor Attila kifejtette, bár ezek az önkormányzatok bírságot is kaphatnak, az igazi „szankció” számukra az, hogy jelenleg nincs beleszólásuk abba, mi épül a területükön. Az arculati kézikönyv csupán szemléltető eszköz, nem jogszabály, amely a helyi rendeletnek ágyaz meg. Kiemelte, hogy a szabályozás új rendszerében az építtetőnek és a tervezőnek is körültekintőnek kell lenni, mert fontos feladataik vannak.
Bárminemű építési munka előtt – legyen az engedélyköteles vagy az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó – gondosan tájékozódni kell a helyi településrendezési és településképi előírásokról.
Jámbor Attila jelezte, ha egyszerű bejelentés esetén 15 napon belül nem válaszol a hatóság, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy szabályos lesz az épület. Mivel az építtető más módon nem kap értesítést, a szakember azt javasolta, hogy az elektronikus építési napló hatósági felületét is rendszeresen figyelje az építtető, hogy érkezett-e valamilyen értesítés.
Agócs Ilona, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogi főreferense előadásában azt hangsúlyozta, hogy idén január 1-jétől már nem alkalmazható más településképi követelményt tartalmazó településrendezési eszköz egy adott helységben, a korábbi önkormányzati rendeletek ugyanis hatályukat vesztették.
Baksa Lajos településmérnök arról beszélt, hogy az új szabályozás célja az előzetes hatósági engedélyezés körébe tartozó ügyek mérséklése, a bürokráciacsökkentés volt. Ezzel együtt a hatóságok utólagos – szúrópróbaszerű – ellenőrzési jogkörei erősödtek.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
