Harminc év kellett ahhoz, hogy új szervezeti rendben és új céllal újjáéledjen az 1983-ban megszüntetett járási rendszer Magyarországon. Jövő év elejétől feláll a 175 vidéki járás és a 23 budapesti járási körzet, 2013 végéig pedig kialakítják az egyablakos ügyintézés rendszerét is – írja a Magyar Hírlap.
A járási rendszer, az alsófokú közigazgatási hatóság tulajdonképpen a 13. századtól jelen van a magyar közigazgatásban. A szolgabíró a nemesi vármegye meghatározó képviselője volt, az ő illetékességi körüket határozták meg a járásban. Eleinte csak pénzbeszedési stallumuk volt, közigazgatási szerepük a 16-17. században nőtt meg.
A járási rendszer – több módosulással, a városok 1954-es kikerülésével, önkormányzati jellegének 1971-es megszüntetésével, megyei hivatalokká alakításával – 1983 végéig működött. Ekkor 83 járás volt az országban. Az 1984. január elsejei megszüntetésükről jogszabály-módosításokban döntöttek 1983. december 28-án. A járásokat néhány nap múlva, január elsejétől összesen 139 város- és nagyközségkörnyékkel váltották fel.
A rendszerváltáskor, 1990-ben ez a „környékfelosztás” is megszűnt – derül ki Hajdú Zoltán Magyarország közigazgatási földrajza című könyvéből. Ekkor kistérségi szinten kialakultak az önkormányzati társulások és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai kistérségei. Az akkori önkormányzati törvény korlátlanná tette az önkormányzatok társulási szabadságát, s nevesített is társulási formákat. Mint Hajdú kifejti, a kistérségek, a kistérségi szerveződések már 1991-ben elindultak, 138 statisztikai kistérség alakult – igaz, ez a szám folyamatosan módosult az évek során –, ezeknek az egységeknek nem volt közigazgatási szerepe.
Határokhoz igazodva
Jövő januártól 175 vidéki járási, 23 budapesti kerületi hivatal kezdi meg a munkát. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg 168 vidéki és hét budapesti járással tervezett. A fővárosi kerületi polgármesterek azonban egységfrontba tömörülve elérték, hogy minden kerület egy járás legyen, és néhány vidéki város is ki tudta magának harcolni a járási székhely státust.
Tizennyolc járás lesz Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben tizenhat, Szabolcs-Szatmár-Beregben, tizenhárom. Tizenegy járás alakulhat Bács-Kiskunban, tíz Veszprémben, Baranyában és Hajdú-Biharban, kilenc Fejérben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben. Nyolc járás lesz Somogyban, hét Hevesben, Csongrádban, Győr-Moson-Sopronban és Vasban, hat Nógrádban, Zalában, Komárom-Esztergomban és Tolnában.
A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva biztosítsák az állampolgárok számára a gyors és könnyű hozzáférést az államigazgatási szolgáltatásokhoz, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. Minden járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik. A járások hivatalvezetői a megyei vagy fővárosi kormánymegbízott szakmai irányítása mellett vezetik majd a hivatalokat.
A Fidesz képviselői azt szerették volna elérni, hogy képviselőként jövő januártól járási hivatalvezetők is lehessenek. A közigazgatási tárca azonban egy törvénymódosítást eszközölt, amelynek lényege, hogy állhatnak ugyan parlamenti képviselők a járások élén, csakhogy ezt a munkát ötéves közigazgatási gyakorlathoz kötik. Ezzel kikerültek ebből a körből a 2010-től első parlamenti ciklusukat töltő, járási vezetésre ácsingózó fideszes képviselők.
Polgárbarát ügyintézés
A kabinet már korábban deklarálta, célja olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, amelyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. A járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz.
A rendszerváltás után az állam, mivel nem akarta saját intézményrendszerén belül elvégezni saját feladatait, az önkormányzatoknak, a Polgármesteri Hivataloknak „utalt ki” államigazgatási feladatokat. Így kerültek például az okmányirodák, a gyermekvédelmi és gyámügyek, az egyes szociális és környezetvédelmi igazgatási ügyek az önkormányzati jegyzők hatáskörébe. Ezek most visszakerülnek az államhoz, tehát a járási hivatalokhoz. Hozzájuk tartoznak majd a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a földhivatalok, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok. De a kommunális igazgatással, a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat is ellátják.
A cél 2013 végére az, hogy a járásoknál kialakítsák az egyablakos ügyintézést, így az államigazgatással összefüggő ügyeket hétköznaponként, reggeltől estig tartó nyitva tartással egy helyen lehessen intézni. Ehhez addig még szükség lesz a megfelelő informatikai beruházások végigvitelére.
Vagyonátadás
A járások megalakulása után a Polgármesteri Hivataloknál maradnak a helyi adókkal összefüggő igazgatási, anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a polgári védelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, az óvodáztatási támogatás és az ipari- és kereskedelmi igazgatási ügyek.
A változtatási folyamat azzal jár majd, hogy a mostani önkormányzati dolgozók többsége kormányhivatalnokként dolgozik tovább, tehát az állam átveszi a munkakörüket.
Mivel a polgármesteri hivataloktól számos feladat átkerül a járási hivatalokhoz, az ingó- és ingatlanvagyon elemeit, az átveendő köztisztviselők számának és feladatainak meghatározása érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felmérést végez valamennyi települési önkormányzatnál. Az átadás-átvételről az úgynevezett járási biztosok – akik ez év végéig dolgoznak – tárgyalnak majd a polgármesterekkel és a jegyzőkkel, vagyis ők készítik elő a vagyonátadást.
Hogy volt régen...?
