Új kategóriát hoz létre a kormány az államigazgatási szervezetben, létrehozzák a különleges jogállású szerveket. Kérdés, mit szólnak majd a szakszervezetek.
A költségtakarékosság jegyében a kormány bevezeti a különleges jogállású szerv kategóriát a közigazgatásban, ilyen szerv lesz például a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Országgyűlési Őrség, de például a Magyar Tudományos Akadémia titkársága is – derül ki a Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatból.
A dokumentum szerint a különleges jogállású szerv kategória a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát jelenti majd. "Jelen törvényjavaslat célja a már megkezdett szabályozási folyamat folytatása, azaz az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodására és a foglalkoztatottaik jogviszonyára egy olyan új törvény megalkotása, amely tekintettel lehet a szabályozással érintett szerveket jellemző sajátosságokra" - szerepel az indoklásban. Változás lesz az is, hogy az érdemtelenség jogintézményének bevezetésével a törvényjavaslat már nem rögzíti a szakmai lojalitás alapelvét a köztisztviselő kötelezettségeinek körében.
Idén március 1-jétől új törvény szabályozza a kormányzati jogviszony tartalmát. Jelentős változás történt, egyrészt a jogviszony alapjaiban, de jogviszonyon túlmutató jelentősége is van az új jogszabálynak. A jogviszony létesítése, az éves alapszabadság mértékének változása, az előmeneteli és illetményrendszert is alapjaiban módosította a törvény, de a jogviszony megszüntetése is több új jogcímmel bővült. Az ellenzék demonstrációt is szervezett az általuk közszolgálati rabszolgatörvénynek nevezett törvény ellen. A minisztériumi és hivatali dolgozók munkáját érintő egyik legnagyobb változás volt, hogy jelentősen megnőtt a munkaidejük, a szakszervezetek szerint gyakorlatilag bevezették a 13. havi munkaidőt.
(napi.hu)
A kormány azt üzente: a sztrájk helyett továbbra is a párbeszéd híve
A szociális dolgozókat tömörítő szakszervezetek elégséges szolgáltatások mértékéről szóló javaslata elfogadhatatlan a kormány számára – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca szerint a javaslattal veszélyeztetik az ellátottak biztonságát, azaz hiányoznak a sztrájk jogi feltételei.
A szociális dolgozókat tömörítő szakszervezetek elégséges szolgáltatások mértékéről szóló javaslata elfogadhatatlan a kormány számára – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca szerint a javaslattal veszélyeztetik az ellátottak biztonságát, azaz hiányoznak a sztrájk jogi feltételei.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azután adott ki közleményt, hogy Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke hétfőn bejelentette: a szociális ágazat dolgozói sztrájkolni fognak szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodniuk a még elégséges szolgáltatásokról.
A minisztérium felidézte: a sztrájk megtartása érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és az MKKSZ bírósághoz fordult, de még nincs jogerős ítélet az ügyben, mivel a Fővárosi Törvényszék október 24-én új eljárásra utasította az első fokot. (A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban úgy döntött, hogy meg lehet tartani a sztrájkot a szakszervezetek által javasolt elégséges szolgáltatások betartásával. Ezt az ítéltet helyezte hatályon kívül a törvényszék.)
Az Emmi közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is a párbeszéd híve, nyitott a szakmai egyeztetésre. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számos lépés történt a szociális dolgozók anyagi és szakmai megbecsülésének javításáért. Példaként említették, hogy a szociális dolgozók bére 2010 óta 84 százalékkal emelkedett; az ágazati átlagbér bruttó 137.372 forint volt, jelenleg pedig 252.183 forint.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével járó többletkiadásokat továbbra is átvállalja a kormány az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású szociális intézményektől, és a hozzájárulás 2020-tól beépül a támogatásba. „Meggyőződésünk – olvasható a tárca közleményében –, hogy az ügyet továbbra sem a sztrájk és a politikai hangulatkeltés, hanem a párbeszéd szolgálja.”
Hogy volt régen...?
