Az idei évtől korlátozottá vált a közigazgatási hatósági döntések elleni fellebbezés lehetősége, ehelyett aki nem ért egyet a határozattal, az a bírósághoz fordulhat felülvizsgálatért. Az új eljárásjogi szabályozás nem titkolt törekvése, hogy csökkentse az ügyek elintézésének idejét – mondták el a Rádió Orienten Gyergyák Ferenc és Józsa Fábián szakértők.
Az idei év legfontosabb változása, hogy főszabály szerint egyfokozatúvá vált a közigazgatási hatósági eljárás és kétfokozatú lett a bírósági kontroll. A törvényi változás oka Józsa Fábián szerint az volt, hogy az évente mintegy 23 millió közigazgatási eljárási ügy mindössze 5 százalékát vitték tovább az ügyfelek a közigazgatási másodfokra. Ehhez képest a másodfokú, fellebbezési eljárás keretében lezárt ügyek 60 százalékát támadták meg a bíróság előtt, ebből a jogalkotó azt a következtetést vonta le, hogy nem elég hatékony ez az intézmény, mert nem alkalmas arra, hogy valódi előszűrése legyen a bírósági kontrollnak – mondta Józsa Fábián.
Gyergyák Ferenc hozzátette: ugyanakkor a régi rendszerben a bírósági szakaszba eljutott fellebbezések mindössze 10-15 százalékánál volt eredményes a bírósági út a felperes oldaláról nézve, tehát az esetek nagy részében a másodfokú döntés helyesnek és időtállónak bizonyult.
A szakértők rámutattak: hatalmas alkotmányos kísérlet lesz, hogy az idei évtől az ügyek tekintélyes hányadában egyfokú lett a közigazgatási eljárás és a bíróságok váltak az elsődleges jogorvoslati fórummá.
A megnövekedett ügyteher kezelését szolgálja a 2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartásról. Ezáltal az ilyen ügyekben eljáró bíróságok már saját perjog szabályai szerint fognak tevékenykedni.
Szintén fontos az ügy gyorsabb lezárását lehetővé tevő szabály, bár nem új, hogy a másodfokú hatóságnak kötelessége bizonyítási eljárást lefolytatni a fellebbezéssel megtámadott ügyekben, ha az elsőfokú döntés azért jogsértő, mert a hatóság a tényállást nem tisztázta megfelelően. Vagyis az ilyen ügy már nem kerülhet vissza első fokra. Ez összességében gyorsítja az eljárást, ugyanakkor a fellebbvitel során fokozott terhet jelent, és sok esetben megnöveli az elintézéshez szükséges időt.
A bírák is nagy kihívás elé néznek. A bíróságokon ugyanis számos ügyfajtában hiányzik az a speciális szakértelem, amellyel a szakosodott hatósági apparátusokban évek, évtizedek óta tapasztalatot szerző közigazgatási ügyintézők értelemszerűen rendelkeznek. Ezért az ügyek jelentős hányadában nem lesz megkerülhető a külső szakértők bevonása, ami a koncentrált eljárásvitel mellett is lassíthatja a bírósági döntések meghozatalát – mondták.
Hogy volt régen...?
