Ez az év a konszolidációé és a felkészülésé a közigazgatásban – erről beszélt Navracsics Tibor miniszter Szolnokon. Jövő év januárjától ugyanis megkezdik munkájukat a járások - írja a Magyar Hírlap.
Még májusban elfogadhatja a parlament a járások kialakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet áprilisban kezdett tárgyalni az Országgyűlés. A Fideszen belül is feszültségek közepette zajló vita mostanra nyugvópontra ért. Forrásaink elmondták, a tárca eredeti elképzelése győzedelmeskedett abban, hogy a járások élére nem országgyűlési képviselők, hanem közigazgatási szakemberek kerülhetnek. A Fideszben ugyanis több képviselő is lobbizott azért, hogy ha a 2014-től megalakuló, már csak kétszáz fős parlamentbe nem kerülne be, egy járás vezetését továbbra is el tudja látni. A minisztérium viszont szakmai és nem politikai dimenzióban gondolkodott.
A KIM terveiben az szerepelt, hogy hét budapesti járási körzetet alakítanak ki, de ez az elképzelés nem egyezett a fővárosi polgármester képviselők szándékával. Végül kompromisszum született arról, hogy minden budapesti kerület egyben járási központ is lesz, a miniszterrel közösen nyújtottak be ugyanis erről szóló módosító indítványt fideszesek a parlamentnek. Egyébként 168 vidéki járást és 23 fővárosi járáskörzetet alakítanak ki, ennek határait kormányrendeletben rögzítik a törvény elfogadása után. A járások létrehozásával kettéosztják a polgármesteri hivatalokat. Előbbiekhez tartoznak majd például a körzeti földhivatalok, a kistérségi népegészségügyi intézetek, a munkaügyi kirendeltségek, a kerületi főállatorvosok, az államigazgatási feladatok és az okmányirodák is.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap Szolnokon azt hangsúlyozta, a közigazgatásban 2012 a konszolidáció és a felkészülés éve. A tárcavezető arra is kitért, a járásokkal kapcsolatos törvénytervezet nem vesz el hatásköröket az önkormányzatoktól, hanem a teherelosztás válik arányossá, hiszen húsz éve az önkormányzatok látták el az állami szolgáltatások nyolcvan százalékát. A járási rendszer kialakításával párhuzamosan létrejön az egyablakos ügyintézés is, az okmányirodák kormányablakok lesznek, illetve az uniós források bevonásával egyes nagy forgalmú vasútállomásokon is kormányablakokat alakítanának ki a közeljövőben.
Mandátumvesztés
Ezentúl a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt önkormányzati és nemzetiségi képviselőknek is le kell mondaniuk mandátumukról – így összegezhető Lázár János fideszes frakcióvezető parlamentnek benyújtott módosító indítványa. „Az önkormányzati képviselő veszítse el posztját abban az esetben, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték” – áll a javaslatban. A nemzetiségi önkormányzati képviselő mandátumát is megszüntetné Lázár, ha a képviselőt szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték, függetlenül attól, büntetése végrehajtandó-e vagy részben felfüggesztett. Lázár ezzel a jelenleg hatályban lévő, a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvényt és a 2014-től életbe lépő új önkormányzati törvényt is módosítaná.
Hogy volt régen...?
