Nem biztos, hogy olcsó lesz a közoktatási intézményeket fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere, a tervezett költségvetésében pedig nem látni, hogy mindenre lenne pénz - mondta Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke.
A szervezet 407 milliárdos jövő évi költségvetése és a pedagógusok előreláthatólag 570 milliárd forintra tervezett 2013-as bérkifizetése között "lyuk van", még azzal számolva is, hogy az egyházi és alapítványi fenntartású iskolák tanárainak bérét nem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül fizetik ki. Pokorni Zoltán szerint az ellátandó feladat jóval többnek tűnik, mint amennyire pénz van.
A fideszes oktatáspolitikus azt is felvetette, hogy sok esetben nem lesz könnyű a dologi kiadásokat különválasztani a pedagógiaiaktól, mert míg előzőek az önkormányzatok, addig utóbbiak az állam költségvetését terhelik. Kérdés még, hogy ha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ "elviszi" az önkormányzatoktól az addigi oktatási referenseket, akkor ki látja majd el a településeken az ifjúsági, közművelődési és sportfeladatokat, mivel ezek a szakemberek rendszerint ezt a munkát is elvégzik.
Pokorni Zoltán szerint az állami feladatellátás mellett az egyik legfontosabb érv mégis az, hogy ezáltal lehetővé válik az iskolák közötti színvonalbeli különbség csökkentése. Hiller István volt szocialista oktatási miniszter válaszul annak a véleményének adott hangot a bizottsági ülésen, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása "elhibázott irány", a rendszer pedig "nem csiszolható", hanem működésképtelen és életidegen. Szerinte az iskolák közötti színvonalbeli különbséget sem tudja kiegyenlíteni.
Egyetértett abban, hogy "nincs rendben a költségvetése sem, (...) a számok nem jönnek ki", tehát jelentős forráskivonásra és személyi állománycsökkentésre lehet számítani a szerkezetváltással. Mivel az iskolának semmilyen gazdálkodási joga nincs, még az is problémát jelent majd, hogy ki veszi meg a bélyeget a levelekre, amelyeket az iskolának ki kell küldenie - hangoztatta.
Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke elmondta: a jövő évi költségvetés előzetes sorai szerint a központ 407 milliárd forinttal gazdálkodhat, s nem szabad, hogy a tanév közbeni váltásnak kihatása legyen a pedagógiai munkára. Azt mondta, a tankerületek alkalmazottainak létszáma előreláthatóan 5-10 lesz az ellátandó feladatoktól és az intézményszámtól függően, a megyeközpontokban 20-25 fős stábok dolgoznak majd, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pedig mindössze ötszázalékos menedzsmenttel számol.
Beszámolt arról, hogy 198 tankerület élére neveznek ki a közeljövőben tankerületi igazgatókat, ők felelnek a zökkenőmentes átadás-átvételéről, melynek segítésére azonban jogi szabályozásra lenne szükség. A január 1-jei intézményátvétel során a tankerületi rendszer a járásokhoz igazodik, de a vagyon nem kerül át az önkormányzatoktól, az iskolák üzemeltetése náluk marad, s egyebek mellett az étkeztetés finanszírozása önkormányzati feladat marad - jegyezte meg.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke arról is beszélt, hogy a kistelepüléseken, ahol eddig nem volt oktatási szakember, előrelépést jelent a váltás, mert lesz kihez fordulni tanácsért, szakmai segítségért, az igazgatók pedig a pedagógiai munkára koncentrálhatnak, s nem kell azzal foglalkozniuk, hogyan szereznek pénzt az iskolák működtetésére. Meglátása szerint jogszabályban kell rögzíteni az önkormányzat és az iskolák közötti együttműködés feltételeit is.
Képviselői kérdésekre elmondta: az iskolák nem maradhatnak teljesen pénz nélkül, az igazgatónál kell lennie ellátmánynak, amivel a sürgős beszerzéseket végrehajtják. Ígéretet tett arra is, hogy a januári pedagógus bérkifizetésben nem lesz fennakadás.
Hogy volt régen...?
