A közigazgatás minisztériumoktól induló és három év alatt a járásokig érő átfogó megújítása lezárult, az új rendszer stabilitásában pedig fontos szerepet játszik az egy éve létrehozott, egységes középirányítást ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal.
Ezt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Biró Marcell mondta a hivatal egyéves fennállása alkalmából Budapesten tartott rendezvényen. Az átalakítások célja, hogy a közigazgatást közelebb vigyék az emberekhez és hatékonyabbá, takarékosabbá tegyék működését - folytatta az államtitkár. Ennek jegyében már a kormányalakítást követően radikálisan csökkent a minisztériumok száma, majd pedig az összesen hatszáz minisztériumi háttérintézményből az átszervezések, összevonások eredményeként háromszáz maradt.
A szűkebben vett igazságügyi-közigazgatási területen tavaly nyáron kezdődött meg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal létrehozása a Wekerle Sándor Alapkezelő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálat, a Nemzeti Közigazgatási Intézet, az Ecostat Kormányzati Hatásvizsgálati Központ, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ és a Nemzeti Államigazgatási Központ összevonásával. A vezetők száma megfeleződött, a korábban széttagolt hat intézménynek az integráció után egy elnöke, három elnökhelyettese egy igazgatója és tizenöt főosztályvezetője van. Összesen 796-an dolgoznak a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak, de foglalkoztatásukat felerészben uniós projektekből finanszírozzák. Az átszervezésnek köszönhetően mintegy negyedmilliárd forintos bérköltséget lehet megtakarítani – jelentette ki az államtitkár, aki szerint ez az átszervezés a közigazgatás más területein is mintaként szolgálhat.
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal egy közigazgatási középirányító szerv, amely a szaktárca stratégiai döntéseinek végrehajtását segíti. A legfontosabb, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, "ne bürokráciát építsünk, hanem az emberek szolgálatában álló szervezetet" - hangsúlyozta Biró Marcell. Ennek jegyében a járási hivatalokat, kormányablakokat már úgy alakították ki, hogy az ország bármely pontján éljen is valaki, 30 kilométernél messzebbre ne kelljen utaznia, amikor hivatalos ügyeit intézi. A kormányablakok fizikai kialakítása is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal feladatai közé tartozott.
A hivatal évi 14 milliárdból gazdálkodik, több uniós projektet felügyel, melyek teljes támogatási összege 45 milliárd forint, továbbá fontos feladatai vannak a közszolgálati életpálya bevezetésével összefüggésben is. A közigazgatás személyügyi területén végrehajtott fejlesztések érintenek több mint 80 ezer kormánytisztviselőt, de miután az egységes közszolgálati életpálya kiterjed a katonai, rendészeti hivatásokra is, mindösszesen 200 ezer embert. A létesítménygazdálkodással összefüggésben a hivatalnak 90 ezer négyzetméternyi ingatlannal kell foglalkoznia, a kötelező teljesítményértékelés pedig másfélezer közigazgatási szervvel kapcsolatban ad munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak.
Répássy Róbert, a minisztérium igazságügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a hivatal a közigazgatás mellett az igazságügy területén is fontos feladatokat lát el. Ilyen a pártfogói felügyelet, ahol évi százezer ügyet intéznek, környezettanulmányokat készítenek, utógondozást, mediációt végeznek, továbbá a jogi segítségnyújtás, ahol évente ötvenezer ügy van, és melyet az állam több mint negyedmilliárd forinttal támogat, valamint a felszámolási névjegyzék, az egyre jelentősebb áldozatsegítés és a kárpótlási ügyek.
Hogy volt régen...?
