Három hónap múlva, a tanév közepén az állam átveszi az iskolafenntartást. Az erre létrehozandó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ intézményhálózata járási tankerületenként épül ki. Az intézmény felállításának előrehaladásáról a nyáron kinevezett új vezető készített beszámolót a kormány számára.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása csaknem 3 ezer intézményt, 1,2 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint. A Központnak már van számlaszáma, sőt a fizetések kifizetése sem gond, mert elindult az illetményszámfejtés. A 19 megyei és 179 járási tankerületi igazgató posztjára augusztus 27-étől lehetett pályázni, szeptember 30-áig. Öt nappal a határidő előtt azonban egyáltalán nem volt még jelentkező három megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Tolna), és a az összes járási szintű vezetői pozíció egyharmadára szintén nem volt érdeklődés – derül ki Marekné Pintér Aranka igazgató beszámolójából. Azaz hiányzott még a vezetők egyharmada. Végül a 19 megyeközponti tankerületi pozícióra 138, míg a 179 járási tankerületi helyre 736 szakmai anyag érkezett be - az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb közleménye szerint. A vezetőkről szóló döntés határideje november 1.
Az illetékes államtitkár, Hoffmann Rózsa többször is kijelentette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársait a jelenleg az önkormányzatoknál dolgozó, az oktatási területért felelős apparátusból akarják megnyerni – emlékeztet az FN24. Ez logikusan hangzik, ám sok helyen nincs szakapparátus, vagy ha van, az nem kizárólag az oktatási, hanem esetleg a szociális, egészségügyi, kulturális ügyeket is intézi. Ha ők „átigazolnak” a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba, ellátatlan marad a többi terület. Ennél is nagyobb akadálya lehet a „sima íróasztalcserének”, hogy azoknál az önkormányzatoknál, amelyek vállalják az iskolák működtetését, annak intézésére szintén kell ember.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által vezényelt állami fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása, továbbá a Magyar Államkincstárral közösen a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás lebonyolítása. A települési önkormányzatok szerepe az iskolák működtetése lehet. Hogy ez pontosan mit is jelent, és az önkormányzatoktól mennyi pénzt von el az állam a fenntartásra, s mennyit hagy működtetésre, az egyelőre sem a jelentésből, sem más jogszabályból nem derül ki.
Ennyi információ birtokában kell döntenie a háromezer fős lakosságszám fölötti önkormányzatoknak október 31-éig, hogy vállalják-e az iskoláik működtetését. A jelentés szerint egyébként a háromezernél kevesebb lakosú települések a „működtetés vállalásáról”, a nagyobb lélekszámú települések „a működtetés állami feladatkörbe való átadásáról” dönthetnek. Azaz elképzelhető, hogy a kis települések is működtetnek majd iskolát, illetve nagy települések is megszabadulnak a feladattól. A jelentésben semmi nem utal arra, hogy készült volna előzetes felmérés, becslés arról, milyen nagyságrendben döntenek majd a működtetés mellett az önkormányzatok, s ez hány iskolát, pedagógust, gyereket érint, ennek milyen költségvetési folyománya van.
Hogy volt régen...?
