Február 10-ig benyújtják parlamentnek a járásokkal összefüggő törvényeket – legalábbis ezt ígérte a múlt héten a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára. Az önkormányzati szövetségek – és az MSZP – már türelmetlenül várják az előterjesztést.
A járási rendszer kialakítása kapcsán a legfontosabb kérdésben továbbra sem látni a kormány álláspontját, ezért az MSZP felszólítja az érintett minisztériumokat, hogy haladéktalanul bocsássák társadalmi egyeztetésre a járási hivatalokról készülő jogszabálytervezeteket – tudatta Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, a szocialista párt közjogi kabinetjének vezetője.
A hét önkormányzati szövetség Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére február 13-án egyeztettek a járások kialakításáról, s bár ott több észrevétel is elhangzott, a kormányoldal információnk szerint semmilyen érdemi dokumentumot nem mutatott be. Lamperth ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: sajnálatosnak tartja, hogy Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumán történtekről a kabinet hallgat. Úgy tudjuk, hogy arról sok mindent nem is lehetne elmondani, mert az álláspontok érdemi ütköztetésére nem volt lehetőség.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) február 10-én honlapján nyilvánosságra hozta az új járási rendszer bevezetésével kapcsolatos észrevételeit. A MÖSZ „sajnálattal állapítja meg, hogy továbbra sem ismert az, hogy milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz, hol, milyen eszközökkel és szakemberekkel kíván a törekvéseinek megfelelni”.
A dokumentum hangsúlyozza: „a járások létrehozásának időpontjához viszonyítva elkésettnek és előkészítetlennek ítéli meg a jelenlegi állapotában a javaslatot, mely további kapkodást és bizonytalanságot eredményezhet”.
A MÖSZ érdemi javaslatokkal is előállt. A szövetség álláspontja szerint fontos, hogy „a kialakuló járási hivatalok felett a járáshoz tartozó önkormányzatok társadalmi kontrollt gyakoroljanak, a járási hivatal vezetői évente egyszer a járás polgármesterei előtt tájékoztatást adjanak a járás helyzetéről”.
Felvetik azt is, hogy a járási hivatal vezetőjét a térség önkormányzatai többségének egyetértésével nevezzék ki, s ők független szakemberek legyenek. Emellett a MÖSZ azt tartaná jó megoldásnak, ha Budapesten minden kerületben lenne egy „járás”, és a fővárosban nem csupán hét hivatal működne.
Az MSZP egyetért a MÖSZ-szel abban, hogy a legfontosabb kérdésekben továbbra sem ismerik a kormány álláspontját – emelte ki Lamperth, hozzátéve: maguk is támogatják a szövetség javaslatait.
Korábban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is szorgalmazta: „kezdődjön szakmai vita a járási hivatali rendszer kialakításáról, a nem járásszékhely városok és jelenleg hivatallal rendelkező települések szerepéről”.
A TÖOSZ kérte azt is, hogy hozzák nyilvánosságra a járási rendszer kialakítását megalapozó kutatási eredményeket, mutassák be, hogy az államigazgatási ügyek intézése miként folyik majd az új rendszerben, s az érdekszövetség garanciákat követel arra, hogy a lakosság számára ez nem jelent többletterhet. Emellett kormányzati támogatást szorgalmaznak mindazon önkormányzati köztisztviselő számára, aki – miután az államigazgatási ügyek a járásokhoz kerülnek – a polgármesteri hivatalokban elveszíti a munkáját.
Hogy volt régen...?
