Egy hétfőn megjelent kormányrendelet felsorolja, mely település melyik járáshoz tartozik, rendelkezik arról, hogy milyen hivataloknak kell létrejönniük, illetve előírja, hogy egy úgynevezett járási biztos felügyelje az önkormányzati vagyon átvételét.
A járási hivatalok 2013. január 1-jére tervezett felállítása miatt teljes vagyonleltárt kell készíteni mindegyik magyar az önkormányzatnál – derül ki a járások létrehozásáról szóló kormányrendeletből, amely a Magyar Közlönyben jelent meg hétfőn. A leltárra azért van szükség, hogy pontos kimutatás készüljön az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő ingó- és ingatlanvagyonról, illetve az átvett köztisztviselők számáról – írta a hvg.hu.
A leltárt a rendelet szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével. A törvény szerint az átadásról a megyei kormányhivatal és az önkormányzat megállapodást köt, de a hétfőn megjelent kormányrendelet szerint mindenhová kineveznek egy úgynevezett járási biztost is. Az ő feladata lesz, hogy előkészítse a vagyonátadást: körbejárja a járás településeit, egyeztet a polgármesterekkel és jegyzőkkel, megszemléli a vagyontárgyakat.
A hétfőn megjelent kormányrendeletből kiderül, hogy vidéken is megnövelték a járások számát, a mellékletben 175 járás van felsorolva. A legtöbb, 18 járás Pest megyében lesz, míg Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna és Zala megyékben 6-6 járást hoznak létre.
Minden járásnak lesz okmányirodája, gyámhatósága, járási építésügyi hivatala, földhivatala, munkaügyi kirendeltsége, népegészségügyi intézete, illetve egy földművelésügyekkel foglalkozó része. Utóbbiban foglalkoznak majd az élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi feladatokkal, illetve itt lesz a falugazdász-hálózat központja is. A kormány később egy rendelettel más feladatokat is telepíthet majd a járásokhoz, ahol úgynevezett integrált ügyfélszolgálatot, vagyis kormányablakot is létre kell hozni. A járási hivatalvezető a rendelet szerint a megyei vagy fővárosi kormánymegbízott „szakmai irányítása mellett” vezeti a hivatalt, ő kezeli a költségvetési előirányzatot, vagyis rendelkezik a pénz felett, de elvileg a szakigazgatási feladatokba nem szólhat bele.
A rendelet tartalmazza azt is, hogyan léphet át egy település egy másik járásba: a váltást a települési képviselő-testületnek kell kérelmeznie, a megyei kormányhivatal pedig megvizsgálja, hogy indokolt-e a kérés. Indokoltnak minősül a kezdeményezés, ha a váltással „az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható”, illetve ha időközben megváltoztak a közlekedési feltételek. A megyei kormánymegbízott ezután a miniszterhez terjeszti fel a kérvényt, végül pedig a kormánynak kell engedélyeznie a járásáváltást – mindig az önkormányzati választások évében.
Hogy volt régen...?
