Hogy lesz ebből működő rendszer januárra?

Egyre égetőbb, hogy végre pontos részleteket lehessen megtudni a járási rendszer jövőre tervezett indulásáról, figyelmeztet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. A mindennapi gyakorlat tapasztalata ezernyi kérdést szül a hivatalok működésével, a feladatok megosztásával, az iskolák működtetésével és a mindehhez szükséges forrásokkal kapcsolatban.

Úgy kellene felállnia januártól a járási rendszernek, hogy a parlament még a törvényt sem hozta meg, emiatt káosz várható, hiszen kevés az idő a felkészülésre – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere a hvg.hu oldalon megjelent interjúban. Dániában egy ilyen reformhoz hét év kellett, nálunk még azt sem tudni, hol lesznek a járási hivatalok, milyen informatikai háttérrel működnek majd, mi lesz például akkor, ha egy munkatárs feladatainak egy része átkerül a járáshoz, a másik marad helyben?

Az sem dőlt még el, hogy politikus vagy szakember irányítja-e majd a járási hivatalokat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége világosan állást foglalt, hogy a járási hivatalok vezetői szakemberek legyenek – emlékeztet Gémesi György. Azt is szeretnék, hogy a járási hivatalok vezetőinek kinevezéséhez a területükön működő polgármesterek többségének hozzájárulása kelljen, ők gyakorolják ugyanis a társadalmi kontrollt: őket megválasztották.

Az új rendszer felállásánál a fő kérdés Gémesi György szerint az, hogy milyen létszámmal, milyen háttérrel, milyen forrásokkal indulhat el, honnan lesz rá többletforrás. Az önkormányzatoknál biztosan nincs, így a plusz pénzt máshonnan kell elvenni.

Sok helyen arról sem lehet semmit tudni, milyen kondíciókkal, milyen formában történik a fenntartó állam belépése az iskolarendszerbe. Mit jelent a finanszírozásban, mit a pedagógusok életében? Azt lehet tudni, hogy az iskolák működtetését átveszi az állam, az épületek fenntartását meghagyja az önkormányzatnak.

De a legfontosabb kérdés itt is nyitott még: honnan, milyen forrás áll majd rendelkezésre? „Az önkormányzatok innentől majd meszeléssel, a vécék takarításával, fűnyírással foglalkoznak, és kifizethetik a villanyt, a gázt és a vizet” – ez Gémesi György víziója. Az elvett szja és gépjárműadó biztosan kevés ahhoz, hogy az állam az iskolákat működtetni tudja, vagyis valahonnan még forrást kell találni, ehhez is többletpénz kell a költségvetésből.

Az utolsó kérdésre, hogy jövőre arányaiban is csökkenni fog-e az önkormányzatok finanszírozása, Gémesi György azt feleli, hogy szerinte a megmaradt feladatokra is kevesebb maradhat. Bár ezt sem lehet biztosan tudni, Esztergom példája azt mutatja, hogy az elvitt feladatok finanszírozásánál több pénzt von el az állam.