A területi közigazgatás egyik legfontosabb és legkomplexebb feladatköre a határon túli magyarság és a határ mentén élő lakosság kiszolgálása – az elmúlt hét évben erre külön uniós forrás állt rendelkezésre, amely 2020-ig szintén számíthatunk. A hét országhatárt érintő folyamatról és a témával kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár nyilatkozott a Rádió Orienten.
„Az uniós program keretében minden határszakaszra külön operatív program és keret érvényes, amiből a határon átnyúló együttműködéseket lehet támogatni. A mi határainkra hét operatív program vonatkozik” – ismerteti a közigazgatási feladatkör hátterét a helyettes államtitkár. Az EU tematikus 14 fő tematikus célkitűzés alapján támogatja a határ menti térségeket, amelyek közül a partnerországgal együtt minden esetben négy, az adott területen meghatározó témakört kell kiválasztani - ilyen lehet például a gazdaságfejlesztés, az innovációs programok, a környezetvédelem vagy a foglalkoztatás javítása. A programokat Ukrajna kivételével szeptember végéig kell elkészítenie és benyújtania minden tagországnak, beleértve a felhasználni tervezett források elosztási tervét is. “Alapvetően jól állunk, Szlovénia kivételével mindenhol megtörtént már a tervezők kiválasztása. Sok esetben már a négy tematikus célkitűzést is sikerült elfogadni, és néhol már a források felhasználásáról is sikerült dönteni” – megy bele a részletekbe a közigazgatási szakértő.
Zöld-Nagy elmondása 30-90 millió euróig terjedhet a magyar forráselosztás a következő hétéves időszakra, és miután ez közös program, ezért a szomszédos országban is hasonló nagyságrendben lehet a forrásokat lehívni. Az említett tematikus célkitűzések közül néhány típus különösen jellemző Magyarországra – a szakértő szerint majdnem minden határtérségben meghatározott cél a gazdaságfejlesztés erősítése, valamint hasonlóan fontos cél a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
Emellett fontos téma még több helyen is – különösen olyan térségekben, ahol például egy természeti képződmény révén jött létre országhatár – a környezetvédelem problémaköre. “Meghatározó a vízszennyezés kérdése a közös folyókban, hogy ne kerüljön át a szennyeződés másik országba, vagy árvíz esetén közös jelzőrendszer, hogy időben lehessen értesülni és felkészülni a katasztrófa elkerülésére” – mondja a szakértő. Az EU kifejezetten támogatja az európai területi társulások közösen megvalósuló integrált területi beruházásait, amely az ismertetett célokból igyekszik minél többet megvalósítani. Ilyen például a Dunához kapcsolódó közlekedési, illetve környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása a szlovák féllel.
Egy június 22-vel Magyarországon is hatályba lép az 1985-ös madridi keretegyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyve, amely bevezeti az euroregionális csoportosulások fogalmát. Az ehhez való csatlakozás önmagában felhatalmazza az egyes tagországokat a határokon átnyúló együttműködésekre. A hivatal májusban nemzetközi szemináriumot tart a témában, amelynek alapvető feladata a fentiekben taglalt együttműködések új útjainak kutatása és összehangolása lesz.
Uniós boldogulásunk másik záloga lehet az OECD-tagságunk. Az OECD ajánlásokat és felkéréseket fogalmaz meg, próbálja összegyúrni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az egyes tagállamok tapasztalnak rendszer átalakításaik során. Magyarországon a kormányablakok létrehozását támogatták nemzetközi példákkal. “Hatalmas adatbázissal rendelkeznek, amelyeket tagországonként egyedileg is rendszeresen analizálnak. Nagyon sok statisztikai elemzésük van a közszolgálatok tekintetében, hogy például kormányváltások után hogyan alakulnak ezek, milyen teljesítményértékelési-elismerési rendszereket vezetnek be az egyes országok'– mondja a közigazgatási szakértő. Az együttműködés következő fázisa a megvalósult fejlesztés értékelése lesz, amelynek okán egy hetet töltenek el majd hazánkban a szervezet képviselői. Hasonló módon egy hetet töltenek el majd nálunk az ukrán partner szakértői is, akik a csatlakozás előtti tapasztalatszerzés céljából érkeznek Magyarországra.
Hogy volt régen...?
