„Egyszerű szabályozás, az ügyfelek számára átlátható intézményrendszer, rövidebb ügyintézés idő, azaz hatékonyabban működő, ügyfélbarát közigazgatás jött létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásával - mondta Szabó Erika annak a kétnapos konferenciának a megnyitóján, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Francia Köztársaság Belügyminisztériumával és a Francia–Magyar Kezdeményezések Egyesületével együttműködve szervezett Budapesten a kormánymegbízottak és főigazgatók részére.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséhez kapcsolódó szervezetfejlesztési projekt keretében megrendezett eseményen Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára beszámolt a területi államigazgatás átalakításának elért eddigi eredményeiről, a kormányhivatali rendszer létrehozásáról, s annak előnyeiről. Kiemelte: a 2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásával jelentős lépést tett a kormány, hogy megszüntesse a területi államigazgatás széttagoltságát. A szakigazgatási szervek integrációja mintegy 23 000 fő kormánytisztviselőt, 14 szervet, bennük mintegy 253 szervezetet érintett. Az államtitkár szólt arról is, hogy kiváló, több évre visszanyúló szakmai együttműködés alakult ki a Francia Köztársaság Belügyminisztériumával és a Francia - Magyar Kezdeményezések Egyesületével, s ez a kapcsolat segíti, támogatja a magyar területi államigazgatás átalakítására irányuló a kormányzati lépéseket. A francia prefektusi rendszer törekvéseiben és jellemzőiben sok hasonlóságot mutat a magyar kormányhivatali rendszerrel. Közös cél az állam, a Kormány egyértelmű és kellő súlyú területi képviseletének megvalósítása, a területi államigazgatás szakmai és költségvetési hatékonyságának a szervezetek integráltsága révén történő biztosítása, valamint az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás egyértelmű feladatmegosztáson alapuló egyensúlya és együttműködése. Mindkét fél egyetért abban, hogy a célok megvalósításához elengedhetetlen az erős politikai akarat.
Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára a Nemzeti Együttműködés Programjának államképéről szólt nyitóbeszédében. Kifejtette, azért volt szükség az igazságügyi reformra és a jó állam kialakítására, hogy az emberek államba vetett bizalmát visszaállítsák; hiszen az állam azért jött létre, hogy polgárainak érdekeit képviselje. Az államtitkár elmondta: az utóbbi években sokan kiábrándultak az államból, mert a közérdek és a magánérdek küzdelmében mindig a magánérdek kerekedett felül. A bizalom helyreállítására hozták létre alakították ki a kormányablakokat és az új bírósági rendszert.
Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos kiemelte: hatalmas munkát végzett a közigazgatási tárca a kormányhivatalok és kormányablakok kialakításával. A kormánybiztos elmondta, június közepén jelenik meg a Magyary Program 12.0-ás verziója, amelyben válaszolni fognak az elmúlt egy év tapasztalataira.
Michel Pinauldt francia prefektus a francia közigazgatás évszázados hagyományairól szólt megnyitó beszédében.
A kétnapos rendezvényen plenáris ülés és külön-külön tematikus workshopok keretében a kormánymegbízottak és főigazgatók esetleírásokkal mutatták be és vizsgálták meg, hogy milyen megoldásokat tesz lehetővé a magyar, illetve a francia szabályozási, szervezeti környezet. A résztvevők megvitatták a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi működési tapasztalatait, a kormánymegbízottak szerepét, a törvényességi felügyelettel kapcsolatos kérdéseket. Jean –Francois Devemy, a francia belügyminisztérium alprefektusa, Marie Vannouque-Digne regionális fejlesztési szakértővel és Michael Pinauldt-val, pedig a francia prefektusi rendszerről, törvényességi és költségvetési kontroll tapasztalatairól, valamint a regionális fejlesztési lehetőségekről számolt be, majd javaslatokat fogalmaztak meg a magyar fél részére. A cél az volt, hogy a kormányhivatalok feladatellátása során felmerülő tapasztalatokat, további törekvéseket a két évszázados gyakorlatra visszatekintő francia prefektusi államigazgatás tapasztalatainak fényében áttekintsék és értékeljék a résztevők.
A konferencia az ÁROP 1.2.7. szervezetfejlesztési projekt keretében valósult meg, amelynek célja a kormányhivatalok szervezeti átvilágítása és fejlesztése. A szervezetfejlesztés része a személyi állomány felmérése, az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó, megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkatársak kiválasztása is. A cél, hogy olyan szervezeti egységek jöjjenek létre, amelyek biztosítják, hogy az állami feladatok ellátása hatékonyan működő, az állampolgárok számára minőségi szolgáltatást nyújtó és folyamatosan fejlődő kormányhivatali keretek között valósuljon meg.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetfejlesztési projektje a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program egyes céljainak megvalósításán keresztül szervesen illeszkedik a Kormány programjához. A projekt széles szakmai bázison, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) és a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) mint konzorciumi partnerek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a fejlesztés alanyai és természetes résztvevői, illetve támogató szervezetként az informatikai szakterületen a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és az üzemeltetési szakterületen a KIM Vagyonkezelő Központ együttműködésével valósul meg.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)
Hogy volt régen...?
