Folytatódik a közigazgatás fejlesztését célzó Magyary-program, amely négy területet átszervezve hatékonyabbá és egyszerűbbé tenné például az ügyintézést, a jogrendszert és a területen dolgozók munkáját. Az eddig elért eredményekről és további feladatokról tájékoztat a Magyary-program 12.0 – írja a Magyar Hírlap.
Tavaly júniusban indult a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása. Az akcióterv összegzését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további feladatok ismertetését tartalmazza a közelmúltban bemutatott Magyary-program 12.0, amely „a kormány által elindított közigazgatási reform egyik fontos pillére” – írja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vonatkozó háttéranyaga.
A közlemény külön kiemeli, a program szoros kapcsolatban áll a már elindított közigazgatási, önkormányzati és igazságszolgáltatási rendszer reformjával, illetve a folyamatban lévő Közigazgatási Korrupciómegelőzési Programmal.
Fejlesztés négy területen
A 12.0 verzió megalkotásánál a KIM törekedett arra, hogy nemzetközi irányelveket és tapasztalatokat is figyelembe vegyen. Ennek is köszönhető, hogy a minisztérium és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet idén ősszel szoros szakmai megállapodást kötött, így várhatóan más országokban is bemutathatják a magyar közigazgatás-fejlesztési stratégiát.
A KIM közleménye szerint összesen négy területen szükséges további fejlesztéseket végezni. Ezek: a közigazgatás szervezeti rendszerének egyszerűsítése, a feladatok átlátható, számon kérhető kialakítása (állami „feladatkataszter” létrehozása), a közigazgatási eljárások, jogszabályok további deregulációja, valamint a szervezet munkatársainak továbbképzése.
Egyszerűbb ügyintézés
A lakossági ügyintézés területén az elmúlt két évben csaknem kétszázhuszonnyolc-féle adminisztrációt igénylő feladat egyszerűsödött, például a gyermekvállalással, munkavállalással, adózással vagy okmánykiadással kapcsolatos ügyek. A Nemzetgazdasági Minisztérium Egyszerű Állam Programjának köszönhetően a gazdasági szereplők adminisztrációs terhei több száz milliárd forinttal csökkentek. Tavaly január óta országszerte kormányablakok nyíltak, melyeknek száma 2014-re várhatóan eléri a háromszázat is. Ugyancsak az ügyintézés egyszerűségét és könnyebb elérhetőségét szolgálják 2013-tól a járási hivatalok is, leginkább a vidéki lakosság számára.
A fejlesztésnek köszönhetően olyan kártyarendszer születik, melynek révén a jövőben csatlakozó különböző állami és egyéb kártyakibocsátó szervezetek egységes, központilag kezelt és hitelesített adatok felhasználásával nyújtják majd szolgáltatásaikat.
A jövőben valamennyi belföldön használatos kártya formájú okmány a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) alapján kerül kibocsátásra, amint aktuálissá válik a megújítás. Eddig több ezer új diákigazolvány készült, továbbá a NEK és a BKK közötti megállapodás révén megvalósulhat az elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakítása, 2013 második felétől pedig utazási kártya egyszerűsítheti a közlekedést.
A NEK tervezi a kormánytisztviselői kártyák, oktatói és pedagógus igazolványok, valamint egységes kormányzati beléptető rendszer kialakítását is.
Az egységesítés egyfajta szabványt biztosít, amely garantálja, hogy az állampolgárok akár egyetlen kártyával különböző szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Így elkerülhető a számos, különböző technológiai platformokon álló kártyarendszer. A módszer elsősorban költséghatékony, csökkenti az ügyfelek adminisztratív és anyagi terheit, továbbá hozzájárul az elektronikus közszolgáltatások elterjedéséhez, a lakosság digitális írástudásának növekedéséhez.
„Megtisztuló” jogrendszer
A jogszabályok egyszerűsítését célzó deregulációs program az intenzív jogalkotási munkának köszönhetően jelentős eredményeket mutat fel – írja a KIM. „A munka hat ütemben tisztítja meg a jogrendszert a felesleges, elavult törvényektől, illetve folyamatban van a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése is” – olvasható a közleményben. Eddig összesen csaknem háromezer országgyűlési és kormányhatározat, valamint több mint négyszáz törvény átdolgozása zajlott. A munka közel négyezer törvény és rendelet deregulációjával folytatódik.
A közszolgálat munkatársaival kapcsolatos tudatos személyzeti politika elengedhetetlen a közigazgatás hatékony működéséhez és a rendszer társadalmi megbecsülésének helyreállításához.
Fontos szempont lett a munkatársak kiválasztásakor a szakmai rátermettség, felkészültség, a terület pedig az eddiginél nagyobb mértékben nyit a fiatalok és pályakezdők felé. Az idén márciustól hatályba lépett az életpályát megalapozó új közszolgálati tisztviselői törvény, amely keretbe foglalja a köz- és kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat. Folyamatban van a kormányablakokban dolgozó ügyfélszolgálati munkatársak képzése, elindult a munkaköralapú rendszer kidolgozása a központi közigazgatásban, amely jövő évtől fokozatosan lép életbe. Idén szeptembertől indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első, teljes tanéve, amely többek között az egységes életpálya kiépítésében, valamint az utánpótlásképzésben kap szerepet.
Hogy volt régen...?
