Együttműködni a közösségekért

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, dr. Gyergyák Ferenc úgy látja, a városokat, községeket vezető testületek mozgástere és lehetőségei erősen szűkülnek – írja a zaol.hu.

– Ez igaz mind a gazdasági területekre, mind a hatásköreikre - fogalmazta meg a főtitkár, aki Pacsa város újévi fogadásán vett részt a minap. - Mint ismeretes, hatósági jogköröket vettek el tőlük, az államhoz kerültek az iskolák és más feladatok, a bevételeik csökkentek – mondta dr. Gyergyák Ferenc, a hazai 3176 önkormányzat közül közel 1700-at tagjai között tudó TÖOSZ főtitkára. – Úgy is fogalmazhatnék, ma már az önkormányzati lét megtartása a feladat.

Az, hogy hivatalokat vonnak össze, ezt nem veszélyezteti. Teljesen racionális lépések ezek, hiszen kis település nem képes fenntartani a hivatalt, nem is tudja az ehhez szükséges szakembert megfizetni. Az viszont alapvető, hogy az állampolgár hozzáférjen a szükséges közigazgatási szolgáltatásokhoz helyben is, mert mindent a járás nem tud ellátni.

Ez az átalakítás azonban nem érinti az önkormányzatokat, mert azok mindig lesznek, ez nem kerülhető meg. A település lakosságának meg kell adni a jogot, hogy a helyi ügyekbe, például a településfejlesztésbe beleszólhasson - szögezte le.

Úgy fogalmazott, a megmaradás, a túlélés éve lesz 2017, aztán mozdulni kell. Mint emlékeztetett rá, az alaptörvényben is szerepel, hogy a helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

– Akkor lesz nemcsak lakható, hanem élhető is a település, ha az ott lakók maguk is tesznek ezért. Ma a településüzemeltetésen túl két alapvető feladat látszik: gondoskodás az idősekről és a fiatalok megtartása. Enélkül a település elnéptelenedik. Minél több fiatalt kell helyben tartani. Ez ellen hat ugyan az iskolák elvitele és az is, hogy nehezebb munkát találni a kisebb településeken. Nem kell azonban ezeknek feltétlenül helyben lenni, ha egyébként könnyen elérhetők.

Erre kell megoldást találni és kimondható: egyedül nem megy. Például az önkormányzatok összefogva teremthetik meg a közlekedés lehetőségét, vagy segítenek összehangolni az igényeket. Az emberek ne egyenként oldják meg a munkába, iskolába járást vagy épp a bevásárlásokat. Helyben lehet programokat, képzéseket tartani.

Mindez alapvetően szervezés kérdése, s ebben lehet szerepe az önkormányzatoknak, de a helyi civileket és a vállalkozásokat ebből nem lehet kihagyni.

Ehhez persze anyagi erő is kell, de leginkább ötlet, bátorság, összefogás és fogékonyság az újra, no meg fanatizmus. Az összefogás közösséget épít, erősíti a kapcsolatokat, az együvé tartozást, a kötődést a településhez. Sokszor hivatkoznak az anyagiak hiányára, de ha nincs pénz, meg kell keresni azokat a szolgáltatásokat, termékeket, amiket felajánlva érhetik el azt, amire szükségük van.

A közmunkaprogramokat vizsgálva láttunk példát a barterezésre. Nem vásárolnak az önkormányzatok, hanem mindenki azt adja, amije van. Egyik a térkövet, a másik a buszmegálló szerkezetét, a harmadik a burkolatát.

Ez csak egy lehetőség, bár vannak korlátai, mert a közmunkában résztvevők közül sok, a belügyminisztériumi kimutatások szerint 180-190 ezer ember alkalmatlan a legegyszerűbb tevékenységre is. A kisebb hányad visszavezethető az elsődleges munkaerőpiacra, ők azok, akik az országot elhagyó szakemberek helyére léphetnek, mert akkora a hiány. A nagyobb részük viszont csak helyben, közmunkában alkalmazható - magyarázta.

A főtitkár arra a kérdésre, hogy mi jelentené a települések számára a legnagyobb segítséget, így válaszolt: –  Tekintse az állam partnernek az önkormányzatokat.