Helyi önkormányzatok 2012. címmel konferenciát tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Az eseményen az új önkormányzati törvényben foglalt változásokat mutatták be a területet jól ismerő szakemberek.
A demokratikus önkormányzati rendszer 1990-től betöltötte feladatát, de a finanszírozással kapcsolatos súlyos problémák miatt a reform elodázhatatlanná vált - adta meg a tanácskozás alaphangját Dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának dékánja. Az átalakítások a demokratikus működést fenntartva az eddiginél szigorúbb felügyelet alá helyezik a helyi önkormányzatokat - hangzott el a Nemzeti Közigazgatási Intézet, az NKE és a Magyar Közigazgatás szakfolyóirat által szervezett konferencián.
Dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) előadásában foglalkozott az aktuspótlásnak nevezett eljárással. A helyi önkormányzatok működését szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény írja le az eljárást, amikor az illetékes kormányhivatal valósít meg az önkormányzat helyett olyan intézkedést, amit annak törvény ír elő, de meghozatalát elmulasztja. Az intézkedést a képviselőtestület nem módosíthatja, és a ciklus végéig nem helyezheti hatályon kívül. „Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ha Pécs nem fogad el költségvetést, akkor majd a kormányhivatal megalkotja helyette, mintegy 40 milliárd forint értékben?” - tette fel a kérdést a vitában az aktuspótlás intézményével kapcsolatban dr. habil. Fábián Adrián, tanszékvezető egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetemről.
A helyi önkormányzatok szinte összeroppantak a rájuk testált közfeladatoktól - értékelt a helyettes államtitkár asszony. Ezért volt szükség a struktúra újragondolására: az új szabályozás már tekintettel lesz a helyi közösségek teherbíró képességére. A legnagyobb részt 2013. január 1-én hatályba lépő jogszabály zömében központi forrásból üzemeltetendő kötelező feladatokat és a helyi önkormányzatok saját forrásából, saját döntés alapján felvállalható, önként vállalt feladatokat határol el. A kötelező feladatok esetében is igénybe kell venniük saját forrásaikat a helyi önkormányzatoknak - derült ki a tanácskozáson.
Saját önkormányzati hivataluk a jövőben csak kétezer fő feletti településeknek lehet, az ennél kisebbeknek társulniuk kell. Amennyiben ezt a jogszabály által megszabott időre nem teszik meg, a kormányhivatal fogja kijelölni, mely települések fogjanak össze a hivatal működtetésére. Az ilyen társulások nem léphetik át a hamarosan létrejövő járások határait.
Az új szabályozás szélesíti a polgármesterek hatalmát, erős legitimációjukra való tekintettel: ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen vagy nem hoz döntést, ezt megteheti helyette a polgármester, aki az önkormányzat teljes körű vezetőjévé válik: a jegyző munkáltatója is ő lesz.
A helyi közigazgatás és az államigazgatás feladatainak átcsoportosításával, revíziójával nem vonnak ki pénzt a rendszerből, ellenben takarékosabb, racionálisabb gazdálkodás válik lehetségessé – mondta el dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium). Az elmúlt két évtizedre visszatekintve megjegyezte, jellemző volt a szétaprózódás, a különböző szintek inkompatibilitása. Az önkormányzati és államigazgatási funkciók újragondolása ezek ellen is igyekszik tenni.
A járások alapvetően államigazgatási funkciókat fognak betölteni, de nincs elvi akadálya annak, hogy helyi önkormányzati feladatot is ellássanak - mondta a helyettes államtitkár. A járások megyehatárt nem metszenek majd, kialakításukkor úgy járnak el, hogy a járási központ senkitől se legyen 30 kilométernél messzebb. Az elsőfokú államigazgatási szervnek minősülő járások létrehozása nem csökkenti a kormányablakok és az okmányirodák számát - hangzott el.
A fővárosban a rendszerváltást követően létrehozott önkormányzati rendszeren az új szabályozás alapvetően nem változtat - derült ki a Főpolgármesteri Hivatal főtanácsadója, dr. Szegvári Péter előadásából. Az új jogi környezetben a főváros és a kerületek önkormányzatai azonos jogállásúak lesznek, feladataikban fognak különbözni egymástól.
A jövőben a jogszabály-sértőnek vélt önkormányzati rendelet vagy a rendeletalkotás elmulasztása miatt már nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a Kúriához (volt Legfelsőbb Bíróság) kell fordulni - mondta előadásában dr. Kalas Tibor, a Kúria bírája. A Kúrián már működik az Önkormányzati Tanács, az ügyek elbírálása pedig felgyorsulhat, mivel erre 90-120 nap áll rendelkezésre - hangzott el. A bíróság számára dr. Kalas Tibor szerint merőben új funkció lesz a normakontroll.
2002 és 2010 között mintegy 650 százalékkal nőtt az önkormányzatok adóssága - mondta el dr. Berczik Ábel főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium). Ennek az adósságnak pedig túlnyomó része devizában keletkezett - mutatott rá. Az eladósodás a megyei önkormányzatoknál volt a legnagyobb mértékű, de erről csak múlt időben lehet beszélni, hiszen ezt a summát az állam átvállalta. A 2011-es adatok alapján a hiány már csökken, közelít a rendszer az egyensúlyi állapothoz – jelentette ki.
Az új finanszírozási rendszer egyik legfőbb újdonsága, hogy normatív helyett feladatalapúvá válik. A kötelező feladatokat a központi költségvetés részben fogja finanszírozni, az önként vállaltakat a helyi önkormányzatok saját forrásaikból, azaz az általuk kivetett adókból tudják majd fenntartani.
2013-tól a költségvetési rendeletben működési hiány már nem tervezhető - sorolta az új szabályokat a főosztályvezető-helyettes. Ugyancsak jövő év január 1-jétől a külső könyvvizsgáló igénybevételének kötelezettsége minden önkormányzat számára megszűnik. E mögött az áll, hogy az államigazgatás az ellenőrzést szeretné saját erőforrásaival megoldani - jegyezték meg többen is. Az ellenőrzést a kormányhivatalok fogják ellátni, illetve a Magyar Államkincstár.
Jelentős az a változás is, miszerint a köznevelés a jövőben állami feladattá válik: mind az általános-, mind a középiskolák állami fenntartásba kerülnek. Ez mintegy 3000 intézményt érint.
Idén január 1-jétől fő szabály szerint bizonyos értékhatár felett már csak állami hozzájárulással vehetnek fel hitelt a helyi önkormányzatok – hangzott el az előadásban. A hitel engedélyezésénél tekintetbe veendő egyik legfontosabb korlátozás, hogy a helyi önkormányzat kötelezettsége nem haladhatja meg az éves bevétel felét. A hitelfelvétel engedélyezésénél tekintetbe kell venni az ország adósságállományát is, ami egy olyan tényezőt hoz be a szabályozásba, amely alapvetően nem a helyi önkormányzatoktól függ - hangzott el a konferencián.
2014-től már nem négy, hanem öt évre választják a képviselőtestület tagjait és a polgármestert - emelt ki egy szintén jelentős változást dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba jegyzője. A képviselői testület tagjainak a megválasztásukat követő három hónapon belül képzésen kell majd részt venniük a kormányhivatalnál. Újdonságot hoz a törvény abban is, mikor szűnhet meg a mandátumuk. Például: ha valaki egy éven keresztül nem vesz részt a testület munkájában. De méltatlanság címén is elveszítheti tisztségét a helyi képviselő. Amennyiben a képviselőtestület tagja valamilyen rá vonatkozó jogi normát sért meg, tiszteletdíját akár egyéves időtartamra, száz százalékban is meg lehet vonni tőle.
Hogy volt régen...?
