A centralizációnál, a mindenre kiterjedő központi irányításnál sokkal jobban működik a szubszidiaritás elvére épülő decentralizált modell, a többszintű kormányzás, amit a magyar közigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításánál is figyelembe kellene venni – állapították meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége „Többszintű Kormányzás” című nemzetközi konferenciájának résztvevői.
„Javában tart a magyar közigazgatás, illetve önkormányzati rendszer átalakítása. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szeretné, ha egy valóban demokratikus, jól működő rendszer jönne létre. Ehhez azonban elengedhetetlen a többszintű kormányzás európai modelljeinek megismerése és a jól bevált gyakorlatok elsajátítása, amihez ez a konferencia is szeretne segítséget nyújtani” – idézi az Önkormányzati Sajtószolgálat a MÖSZ elnökének, Gödöllő polgármesterének, dr. Gémesi Györgynek a vendégeket köszöntő szavait.
A Jó Állam programról, azaz a közigazgatás átalakításának folyamatáról dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára adott áttekintést – jelentette a hirado.hu. Mint elmondta, a megyei és fővárosi kormányhivatalok létrehozása, illetve a megyei önkormányzatok konszolidációja, feladat-és hatásköreinek átalakítása után most a járási rendszer kialakítása van soron. Az országgyűlés előtt van a járásokról szóló törvényjavaslat, s minden jó úton halad a járási hivatalok létrehozása, működésük jövő januári beindítása felé.
A helyettes államtitkár megnyugtatta az egybegyűlteket, hogy a járások kialakítása nem jár új intézmények létrehozásával, a meglévő feladatokat fogják más rendszerben ellátni. Az államigazgatásnak jelenleg is vannak helyi szervei, a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők végzik ezeknek a feladatoknak az egy részét. Nem új embereket alkalmaznak, ezek a köztisztviselők kerülnek majd át a járási hivatalhoz, akik jelenleg is ellátják ezeket a feladatokat. Minden eddigi feladat megmarad az önkormányzatoknál, a jegyző azonban nem állami feladatot lát majd el, hanem az önkormányzat munkáját segíti, rendelettervezetet készít, végrehajtja a döntéseket, elkészíti a költségvetés tervezetét.
Az önkormányzati vezetők legfőbb aggodalma jelenleg az, hogy pártpolitikai megbízottak kerülhetnek a 2013-tól működő járási hivatalok élére. Szabó Erika államtitkár egy interjúban korábban azt mondta, nem eldöntött, hogy parlamenti képviselők, pártpolitikai céloknak megfelelő emberek vagy hozzáértő szakemberek kerülnek a járások élére. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének véleménye szerint azonban mindenképpen pártpolitikához nem kötődő, szakmai gyakorlattal rendelkező emberekre van szükség, akik élvezik a járás területén működő polgármesterek többségének támogatását.
Michael Schneider, az EU Régiók Bizottsága Európai Néppárti frakciójának (EPP) elnöke a feladat- és hatáskörmegosztás németországi gyakorlatába kalauzolta el a hallgatóságot. Németországban föderatív, azaz társulásos, konszenzusos, egyenlőségen és együttműködésen alapuló kormányzás folyik, úgy az állam és a tartományok, mint a tartományok és a települési önkormányzatok között. Mind a 16 tartománynak külön önkormányzati alkotmánya van, melyekben pontosan meg vannak határozva a feladatok és hatáskörök, ha pedig mégis lennének vitás kérdések, egyeztetések során oldják meg ezeket. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió kérdéséről szólva Michael Schneider külön kiemelte lakóhelyét, a volt kelet-németországi Szász-Anhalt tartományt, ahol már most megkezdték a felkészülést a 2014-2020-as időszakra, hogy időben egyeztethessék terveiket a központi kormányzattal.
„Magyarország - mint az egész Európai Unió - nehéz időket él át, meg kell találnia a válságból kivezető utat, de azt nem szabad megengedni, hogy felboruljon az egyensúly a hatékonyság és a demokrácia között” – kezdte előadását Luc Van den Brande, az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának elnöke, aki szerint a gazdasági nehézségeken lehetetlen központi szinten úrrá lenni. Felhívta a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy vonja be az önkormányzatokat is a reformok kidolgozásába és végrehajtásába, mert azokban az uniós tagállamokban, ahol ezt megtették, jobb eredményeket tudnak felmutatni. Az uniós kohéziós jogszabálycsomag (2014-2020) tervezetében a többszintű kormányzás a kohéziós politika egyik alappillére, a többszintű kormányzást azonban egy nemzetenként eltérő, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, de mindenütt a szubszidiaritás elvén alapuló modellként kell elképzelni.
Az Egyesült Királyságból érkező Lord Graham Tope, a Lordok Háza tagja, az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának tagja, négy évtizede van a politikusi pályán, s ez alatt az idő alatt folyamatosan zajlott a brit önkormányzatiság reformja. Mindez sokba került, sok vitát generált, a döntési szint pedig egyre távolabbra került az emberektől. Olyan erős volt a centralizáció, hogy Margaret Thatcher 1986-ban egy tollvonással London önkormányzatát is megszüntette. A modell azonban nem volt igazán sikeres, ezért 12 évvel ezelőtt megkezdődött a decentralizáció: feltámasztották a skót parlamentet, az önkormányzatok pedig már mindent megtehetnek, amit nem tilt a törvény. Jövőre már a helyi vállalkozók iparűzési adója is a településekhez kerül, hogy az önkormányzatok anyagi önállóságát is megteremtsék. A felülről erőltetett kezdeményezések helyett, alulról építkező modellek jöjjenek létre, az önkormányzatok pedig a helyi demokrácia színterei lehessenek.
Végezetül dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere összegezte az elhangzottakat, megállapítva, hogy az 1990-es önkormányzati törvény letette az alapjait Magyarországon a többszintű kormányzásnak és ezzel megteremtette egy demokratikus berendezkedésű állam működési feltételeit. Mára az önkormányzati működés megérett az átalakításra, így a változások szükségességét senki sem vitatja, csak az a kérdés, hogy egy alulról építkező vagy egy felülről irányított modell valósul-e meg. A MÖSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a jól működő, többszintű kormányzás létrehozását az állam stabil jogi feltételek garantálásával, a szükséges források hosszú távú, kiszámítható biztosításával, felkészült politikai befolyástól mentes szakmai vezetéssel segíthetné, s felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi és területi kormányzás sikere megalapozhatja egy központi kormányzás sikerét is.
Hogy volt régen...?
