Az önkormányzatok jelene és jövője volt a magyar polgármesterek 11. világtalálkozójának központi témája Gödöllőn. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett kétnapos esemény nyitónapján adták át a Polgármesteri Ezüstlánc és a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű díjakat – írja az MTI.
A kétévenként megrendezendő találkozó kiemelt témakörei között szerepelt az állam és az önkormányzatok feladatmegosztása, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, a határ menti és a határon átnyúló együttműködések.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub – GLK) a Gödöllői Királyi Kastélyban tartott esemény megnyitóján a mintegy négyszáz résztvevő előtt emlékeztetett arra: a szakmai munkán túl a találkozó jelentősége és üzenete a határon inneni és határon túli magyarok összetartozás.
Kiemelte azt is, hogy az 1996-os első világtalálkozó óta fontosnak tartják az önkormányzati szintű szakmai és a testvértelepülési kapcsolatokat.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője köszöntőjében üdvözölte, hogy a találkozó egyik kiemelt témája a fenntarthatóság és a klímaváltozás. Rámutatott: a fenntartható fejlődés közös stratégiájának kidolgozásában az önkormányzatoknak kiemelt szerepük van.
A városok és az önkormányzatok különös felelősséggel tartoznak azért, hogy fejlesszék a területükön élő emberek életminőségét, és azt a jövő nemzedékei számára is megőrizzék – hangsúlyozta. Hozzátette: „éppen a keresztény beállítottságú Európa az, amely kiemelt felelősséggel tartozik azért, hogy síkra szálljon az isteni teremtés megőrzéséért”.
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati helyettes államtitkára előadásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati rendszer reformjában 2015 a „finomhangolás” éve volt. Szólt arról, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozásában kardinális változások nem várhatók, és jelezte azt is, hogy a BM a maga eszközeivel segítséget kíván nyújtani az önkormányzati munkához.
Kiemelte: a kormány elkötelezett az önkormányzati autonómia, a helyi közügyek mind magasabb szintű ellátása iránt.
Az állam és az önkormányzatok feladatmegosztásáról és a tervezett változásokról szóló panelbeszélgetésen Répássy Róbert, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes alelnöke az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban azt mondta, hogy a kritikák leginkább az eszközöket érintették és nem a célokat. Felidézte: a törvényhozó célja volt az állam és az önkormányzati feladatok újragondolása, világos szétválasztása, az önkormányzatok biztonságos feladatellátása, az eladósodás folyamatának megállítása.
Az intézményfenntartással kapcsolatban Répássy Róbert hangsúlyozta: nem minőségi szempont, hogy önkormányzati vagy állami fenntartású egy intézmény, „nem a fenntartó személye határozza meg a minőséget”.
Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke a beszélgetés során úgy fogalmazott, „a kormánynak az elmúlt hat évben szinte pavlovi reflexe volt a centralizáció”, nemcsak az önkormányzatok, hanem sok más független intézményrendszer vonatkozásában is. A politikus szerint „a törvényalkotó motivációja nem volt más, mint mindent, amit lehet, az állami szféra alá rendezni”.
Répássy Róbert a centralizáció kérdésére reagálva azt mondta, „az államigazgatás olyan professzionális tevékenység, ahol inkább előnyös a centralizáció, mintsem káros”, és hozzátette, hogy szerinte ugyanez igaz az egészségügyi szolgáltatásokra. Megerősítette: a centralizációt nem tartja bűnös dolognak, az professzionális tevékenységre utal.
A találkozón felszólalt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is, aki a romániai önkormányzati választásokról szólva kiemelte: erősödött a magyarság jelenléte az erdélyi önkormányzatokban, „ami komoly alkupozíciót is adott”.
Közölte, Nagyváradon kívül Erdélyben mindenhol meghatározó erővé vált az RMDSZ, s ez nagyon komoly lehetőség arra, hogy erősítsék a testvértelepülési kapcsolatokat. Borboly Csaba egyúttal szorgalmazta a magyar-magyar gazdasági együttműködéseket, a közös befektetéseket, mert – mint mondta – ma a magyarországi vállalkozások előtt komoly lehetőségek állnak.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a vidékfejlesztési programmal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, ma nem tudni, milyen lehetőségek lesznek 2020 után, ezért ennek megalkotásakor fontos szempont volt, hogy komoly fejlesztéseket lehessen megvalósítani ezekből a pénzekből, mert talán ez az utolsó lehetőség,
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke arra emlékeztetett, hogy a vidékfejlesztési program elsősorban az agrárgazdaság élénkítését szolgálja, és a korábbiakhoz képest kisebb a mozgástér az önkormányzatok számára.
A Polgármesteri Ezüstlánc díjat az idén Sütő Lajos, Beregújfalu (Kárpátalja) és Tilhof István, Mátyásdomb polgármestere kapta, míg a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű díjjal Beszkid Andor (Rimóc) és Kecze István (Kisújszállás) munkáját ismerték el. A díjakban évente azok a hazai és határon túli magyar polgármesterek részesülnek, akik nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez.
A magyar polgármesterek világtalálkozója szakmai előadásokkal folytatódott, a program szombaton este a magyar szabadság napja alkalmából ünnepi szabadtéri műsorral zárult.
Hogy volt régen...?
