Minél olcsóbb az állam, annál kevesebbet ad az állampolgároknak – mondták a Rádió Orienten Szmetana György, Józsa Fábián és Gyergyák Ferenc közigazgatási szakértők.
A közigazgatásnak is van rezsiköltsége
Bár ebbe kevesen gondolnak bele, de munka-és anyagköltségek a közigazgatásban is jelentkeznek. Azonban a köztisztviselők munkaórája, a felhasznált eszközök költése és ezek beárazása sosem volt arányban az egyes eljárások után fizetett illetékekkel, hanem inkább a lakosság jövedelmi és szociális helyzetével.
Minél olcsóbb az állam, annál kevesebbet ad
A szakértők szerint fontos, hogy az állam ne próbáljon meg a legolcsóbb szolgáltatóvá válni, mert akkor nem fog adni semmit. „Minél többet vesz el az állam, annál többet ad és minél olcsóbb, annál kevesebbet” – hívták fel a figyelmet.
„A túlszabályozottság országa”
Miközben a jogalkotó egyfajta társadalmi felfogást közvetít és akaratot érvényesít, maga a közigazgatás a törvényalkotási folyamatba nem szól bele, majd csak azt követően feladata a szakmai előkészítés és a végrehajtás. Szmetana György szerint hazánk a túlszabályozottság országa, az pedig mindig megítélés kérdése, hogy egy-egy adott változásnál az azzal járó költség-többlet terheit a közigazgatásra vagy az ügyfélre hárítja-e át.
Hézagok a költségvetésben
Józsa Fábián szerint további probléma, hogy a hatóságok költségvetésében külön tételsoron nem szerepel a hatósági eljárásban felmerülő szakértői díjak költsége, noha annak mértéke az ügyek függvényében évről évre változik, s előnyösebb lenne, ha tervezhető volna. Ugyancsak nem tervezhető külön igazgatási költségként a függő hatályú döntés bevezetése óta megnövekedett mértékű illeték- és díjvisszafizetés, így az ehhez szükséges forrást a hatóságnak "ki kell gazdálkodnia".
Hogy volt régen...?
