Országosan 140 város és 15 fővárosi kerület vett részt az Integrált Településfejlesztési stratégiában, amelynek célja a települések olyan szintű fejlesztése, amelyek egyszerre felelnek meg a gazdasági, a társadalmi, a környezeti és az infrastrukturális kihívásoknak. A jelenlegi forráselosztás helyett – amely a pályázati kiírásokhoz rendeli a feladatokat - azonban alulról építkező rendszerre lenne szükség, így ténylegesen az adott településen szükséges fejlesztések valósulhatnának meg – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Szaló Péter, szakértő.
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia keretében az adott települések fejlesztését érintő koncepciókat dolgoztak ki. Mint Szaló Péter elmondta, egy fejlesztési programnak gazdasági, társadalmi, környezeti és infrastrukturális kérdésekre, kihívásokra egyszerre kell megoldást találnia. „Ez különösen fontos egy olyan ország számára, ahol túlköltekezésre nincs lehetőség” – hívta fel a figyelmet.
Emlékeztetett, a 2011-es törvényi változás alapvetően rendezte át az önkormányzati struktúrát, és a korábbi állami jegyzői feladatok a járási vagy megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek. Mindez pedig maga után vonta az önkormányzatok feladatrendszerének változását, amelyben első és legfontosabb helyére a településfejlesztés került. „A települések jövőjének meghatározásánál nincs fontosabb, a mindennapos döntéseket is ezek alá az átfogó célok alá kell rendelni” – szögezte le.
A településfejlesztési koncepció nagyobb távra szól és minden említett területet lefed, számba véve olyan folyamatokat is, amelyek befolyásolására nincsen hatásuk. Ezen belül a program konkrét feladatokkal és mérhető célokkal középtávra, meghatározott időtartamra szól és adott forráshoz rendelik hozzá. Tehát a koncepció középtávú végrehajtását szolgálja a stratégia – mondta Szaló Péter.
„Az Integrált Településfejlesztési Stratégia módszertanát úgy alkottuk meg, hogy azt az adott település méretének, gazdasági súlyának megfelelően lehessen alkalmazni” – mondta, hozzátéve, hogy minderre a regionális operatív programból 1,5 milliárd forintot kaptak annak érdekében, hogy segítsék a járási székhelyek és a fővárosi kerületek stratégiáinak kidolgozását. Felhívta a figyelmet, legfontosabb a járási székhelyek fejlesztése, amelyek vonzáskörzetekkel rendelkeznek és arányosan fedik le az országot, így egyenletes városhálózatok kialakítására kerülhet sor.
A stratégiát ugyanakkor a folyamatosan változó külső körülmények tükrében évről évre felül kell vizsgálni. „Legyen ez egy útmutató az önkormányzatok életében. Minden egyes megállapodás esetén ennek megfelelően kössenek egyezményt” – emelte ki. Mint mondta, a projekt leggyengébb pontja a fejlesztési célok meghatározása, a forrásokért folytatott harc. „A fejlesztési célokat ugyanis jelenleg a támogatások határozzák meg, ehelyett inkább egy alulról építkező rendszerre lenne szükség, vagyis olyan fejlesztések támogatására, amelyekre ténylegesen szükség van az adott településen” – zárta sz
Hogy volt régen...?
