Az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat értelmében. Egyértelmű felelősségi viszonyokat kell biztosítani, ezt szolgálják a változtatások – indokolta a javaslatot az illetékes helyettes államtitkár.
A köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülésén is konszenzus volt arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskoláknak – szögezte le a köznevelési helyettes államtitkár, Sipos Imre. Ne fordulhassanak elő olyan technikai problémák, hogy azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát vagy a szivacsot. A legtöbb elégedetlenség gócpontja ez a vegyes rendszer volt – jelentette ki. Az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában is azt hangsúlyozta: egyértelmű viszonyokat szeretnének teremteni, ne kelljen az iskolaigazgatónak azon bosszankodnia, hogy nem tudja, egy beszerzésnél a működtető önkormányzathoz vagy az állami intézményfenntartóhoz forduljon. Az államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta: lehet, hogy lesznek olyanok, akiknek nem tetszik az új modell, a köznevelési kerekasztal keddi ülésén is voltak, akik felhívták a figyelmet néhány kockázati tényezőre, ezeket figyelembe veszi a kormány.
Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője kérdésre elmondta, hogy jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, és az állam a működtető közel 45 százalékuknál. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ugyanakkor a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak.
Az állami működtetéshez szükséges források tervezése zajlik, ez a jövő évi költségvetésben külön soron jelenik majd meg. A várható változásokat részletezve közölte: az új intézményfenntartó három szinte oszlik a jövőben: lesz egy központ – nevének az Klebelsberg Központot javasolják –, lesz 56 tankerületi központ, és harmadik szintként az intézmények. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik. A fenntartói jogosultság szintén három részből áll, a minisztérium, a központ és a tankerületi központok között oszlik meg. A tankerületi központok július 1-től alakulhatnak meg.
A központnak stratégiaalkotó, irányító feladata van, valamint költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez, ezen kívül ellenőrző feladata lesz a tankerületi központok felett. A tankerületi központok olyan költségvetési szervek lesznek, amelyek a fenntartás operatív feladatát látják el, támogatják az iskolákat. Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiknél azt kérik, azt az iskola fejlesztésére fordítsák.
Az iskolaigazgatóknak – a javaslattételi jog helyett – egyetértési joguk lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter. Pölöskei Gáborné összegzése szerint az állami intézményfenntartásra szükség van, s az is egyértelmű, hogy ehhez központi szervezet kell. A módosításoknak pedig igazodniuk kell a közigazgatási – megyei, járási – struktúrához, és decentralizációt kell elérni, növelni az eredményességet és hatékonyságot.
Hogy volt régen...?
