A Tanítanék mozgalom a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, az oktatási államtitkárnak és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének címzett nyílt levelében azt írta, a „totális államosítás” tervével figyelmen kívül hagyják az önkormányzatiság elvét is, ahol a helyi közösségek dönthetnek intézményeikről az ott élők igényeinek megfelelően.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János csütörtökön számolt be arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár kezdeményezte: a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján lehetőség szerint 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől, vagyis szeptembertől csökkenjenek. Elmondta: az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott. Lázár János szavai szerint olyan rendszerre van szükség helyette, amelyben az állam fenntartó és működtető egyaránt.
A Tanítanék mozgalom képviselői nyílt levelükben rámutattak: a miniszter, az oktatási államtitkár és a Klik vezetője a hónapok óta tartó tiltakozások hatására kénytelen-kelletlen beismertek bizonyos problémákat, de sajnos rossz, egyeztetés nélküli válaszokat adnak rájuk, „továbbtolják a túltolt biciklit”. „Önök totális államosítást terveznek a közoktatásban, mivel végre fel- és elismerték, hogy az iskolák kettős fenntartása megbukott. Az elmúlt években azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem jó gazdája az iskoláknak, s a Klik bukott meg igazán” – írták, azt kérdezve, hogy ha az állami vízfej az oktatási feltételek biztosítását (kréta, papír, tonerek) nem tudta megoldani, miért higgyék el, hogy emellett még a zavartalan körülményeket is tudja majd?
Álláspontjuk szerint a modern, jól működő, versenyképes oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges iskolai autonómia újabb fényévekkel távolabb kerülhet. Felszólítanak arra is, hogy soroljanak fel legalább három olyan indokot, melyek miatt még mindig Klik(ek)ben gondolkodnak.
Ami a 2018-ra ígért új alaptantervet illeti, a levél írói azt kérdezik, ennyi idő alatt hogy lesz lehetőség a minél szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre a bevezetés módjáról, és az új alaptanterv alapértékeiről (gyermekközpontúság, ideológiamentesség, átjárhatóság, lexikális tudás visszaszorítása, modern, kompetenciaalapú megközelítés, európai követelményszint adaptálása és módosítása a magyar jellegzetességeknek megfelelően)? Kikkel szándékoznak ezeket a kérdéseket megvitatni és az új koncepciót kidolgozni?
A levélírók szerint a közvéleményt érdekelné, mi indokolja azt a kormányzati álláspontot, hogy a tankönyvpiac felszabadítására nincs szükség és lehetőség. Ha jók a kísérleti tankönyvek, akkor miért tartanak attól, hogy azok a piaci versenyben nem állnák meg a helyüket? – teszik fel a kérdést.
Hogy volt régen...?
