A szociális támogatási rendszer átalakítása beváltotta a reményeket, nem igazolódtak a félelmek, hogy az önkormányzati és járási tagolású új rendszerben bárki elkallódik, zökkenőmentes volt az átállás, az új rendszer igazságosabb lett, mert a valóban rászorulók jutnak hozzá a támogatásokhoz.
Jövőre sem csökken a szociális támogatásokra fordított közkiadások összege, sőt a közfoglalkoztatás támogatása az idei 270 milliárd forintról 340 milliárd forintra növekszik, a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatására 35 milliárd forint van elkülönítve, ez 5 milliárd forinttal több, mint tavaly - ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly mondta el az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Arról is beszélt, hogy szociális ágazatban dolgozó kilencvenháromezer munkavállaló jövőre is megkapja az ideivel azonos, havi hatezer és tizenhétezer-kétszáz forint közötti bérpótlékot. Ahogy tavaly, idén is 12 milliárd forint jut a szociális ágazat valamennyi dolgozója, tehát a szakmai, valamint technikai munkát végzők számára, és ugyanezt az összeget tartalmazza a jövő évi költségvetés is. A kormány elismeri, becsüli és nagyra értékeli a szociális szakemberek munkáját, és elkötelezett abban, hogy ez megjelenjen bérhelyzetükben is. Fontos, hogy a szociális munka vonzó hivatás legyen, ennek feltétele az életpálya. Az életpálya csak hosszú távon fenntartható szolgáltatásstruktúrán alapulhat, amely közép- és hosszú távon meghatározza az ágazat fejlesztési stratégiáját - hangsúlyozta az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly öt munkacsoportot állítottak fel az életpályarendszer alapjainak kidolgozására. Elmondta, míg 2013-ban bruttó 143 ezer forint volt, addig idén 154 ezer forint a területen dolgozók átlagfizetése a bérpótlékkal együtt. Terveik szerint a jelenlegi bérpótlék beépülne majd a bérbe. Czibere Károly közölte: a strukturális megújulás és az életpálya koncepciójának elfogadását követően a kormány meg fogja adni az ezek megvalósításához szükséges forrást.
Szeptembertől jelentősen, mintegy háromszorosára bővítik a bölcsődékben és az óvodákban az ingyenes közétkeztetést – közölte az államtitkár. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek túlnyomó többsége díjmentesen kap reggelit, ebédet és uzsonnát. Így a jelenlegi 92 ezerről 320 ezerre nő az ingyenesen étkező gyerek száma, az évközi étkeztetési program költsége pedig a jelenlegi 58 milliárd forintról 70 milliárdra emelkedik. A nyári gyerekétkeztetés programját jövőre is folytatja a kormány, és koncepcionális javaslat készül arra, hogy minden önkormányzat teremtse meg ezt a lehetőséget a rászoruló gyermekek számára.
Jövőre 5 milliárd forinttal nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása. Idén ez 30 ezer munkavállalót jelentett, jövőre ez a szám várhatóan nő, a támogatási összegnek megfelelően és más szabályozási ösztönzőknek köszönhetően - mondta Czibere Károly.
Kitért arra is, hogy jövőre összességében egymilliárd forinttal nő a támogató szolgálatok, a közösségi ellátás és a biztos kezek-házak program finanszírozása. Előbbi feladata közé tartozik például a fogyatékos emberek szállítása a lakásukból a napközi otthonokba. Az államtitkár tájékoztatása szerint uniós forrásból folytatódik jövőre az úgynevezett „kitagolás”, azaz a nagy vidéki intézményekben elhelyezett fogyatékos emberek társadalmi integrációja, kisebb lakóotthonokba, közösségekbe költöztetése. Idén 660 fogyatékos embert költöztettek ki az intézményekből, erre 7 milliárd forintot fordítottak, jövőre pedig várhatóan 3600-an hagyhatják el a szociális intézményeket, és erre mintegy 36 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A kitagolási program lényege, hogy a fogyatékossággal élő emberek kisebb közösségekben önálló életet kezdhessenek, a szükséges több-kevesebb szakmai segítséggel - jelentette ki az államtitkár. Például munkát vállalhatnak.
Hogy volt régen...?
