A Magyary Zoltán közigazgatási szakember emlékére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megtartott Magyary Napok keretében a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a bürokráciacsökkentést és a szolgáltató állam kiépítését jelölte meg mint a folytatódó közigazgatási reform célját.
A folytatódó reform célját szolgálja a párhuzamosságok megszüntetése és a sokszintű hierarchia egyszerűsítése is – jelentette ki Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár. Míg 2010 előtt a kormánypártok elsősorban a nagyobb egységekből felépülő regionalizációban gondolkodtak, addig 2010 óta a decentralizáció jegyében szeretnék közelebb vinni az állampolgárokhoz a közigazgatást, ennek keretében kiépült a járások rendszere, 197 járás jött létre – idézte fel a közelmúltat.
A 2020-ig szóló közigazgatási és közszolgálati fejlesztési stratégia szervezett, költséghatékony, professzionális állam kiépítését tűzte ki célul. Ennek része a teljesen új alapokra helyezett közszolgálati életpálya és olyan közigazgatás, amelybe csak magas szakmai képzettséggel lehet bekerülni, így kifelé zárt, belül azonban átjárható - tette hozzá az államtitkár.
Folyik a digitális állam kiépítése, az elektronikus ügyintézés támogatása, hogy az állampolgárok minél több ügyet intézhessenek otthonról. A kormányablakoknál elsődleges, érdemi ügyintézés zajlik, jövő hónaptól már mintegy 400 ügytípusban. Ez a szám a kormányablakok néhány évvel ezelőtti indulásakor még 51 volt.
Jövőre az állam 10 milliárd forinttal kevesebb igazgatási szolgáltatási díjat szed be, az állampolgárok kérdőíveken nyilatkozhatnak arról, hogy milyen eljárásokban, ügytípusokban látnák szívesen a díjcsökkentést - idézte fel az államtitkár, s kitért arra is, hogy kétmillió állampolgárt érint a szociális ellátórendszer átalakítása. Az önkormányzatoknál már csupán az adható szociális ellátások maradtak, ennek következtében sok önkormányzat - nagyon helytelenül - megszüntette a szociális ellátások folyósítását - fogalmazott. Most zajlik a felülvizsgálat, hogy az arra jogosultak ne maradjanak ellátatlanul.
Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora előadásában kiemelte, hogy az új eljárási kódex koncepcióját már elfogadta a kormány: nem a polgári eljárásjog egy fejezete lesz a közigazgatási perrendtartás, hanem önálló törvény. Ennek egyik indoka, hogy a közigazgatási perekben nem magánfelek közti jogvitákat dönt el a bíróság, hanem az állami szervek, hatóságok olyan határozatait bírálja felül, amelyeket állampolgárok egyedi ügyeiben hoztak.
Imre Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közjogi intézetének megbízott vezetője előadásában az Európai Unió Bíróságának gyakorlatáról szólva elmondta: a közigazgatási határozatok megváltoztathatatlanságának a jogbiztonsághoz kapcsolódó elvét egyre inkább felülírja az uniós jog elsőbbsége. Az EU számára az egységes belső piac védelme kiemelkedően fontos, például a jogellenes állami támogatások visszafizetésével kapcsolatban - jegyezte meg a szakember, aki szerint a luxemburgi uniós bíróság ítélkezési gyakorlatának alapos ismerete nélkülözhetetlen a nemzeti érdekek érvényesítéséhez.
Hogy volt régen...?
