A megyei önkormányzatok új szerepe

A megyék megerősödve kerülnek ki az átalakítási folyamatból, intézményfenntartókból területfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati testületekké válnak – erről beszélt a Magyar Hírlapnak Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés vezetője.

Kulcsfontosságú a 2014 és 2020 közötti uniós pályázati ciklus forrásainak felhasználásáról, valamint a fejlesztési prioritásokról szóló kormányzati döntés – jelentette ki lapunknak Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fideszes elnöke. Szerinte az IMF-fel és az EU-val zajló kormányzati tárgyalások remélhetőleg gyors lezárása után a kabinet határoz is a stratégiáról s arról, hogy a megyéknek mihez kell majd igazítaniuk területfejlesztési terveiket. Fejlesztéseik megvalósításához ugyanis az unió­tól pályázatokon keresztül lehívható, húszmilliárd eurós összeghez jobb tervek kellenek, mint amilyenek az előző kormány idején születtek. Bányai elmondta, decemberben döntött az Országgyűlés az új önkormányzati törvényről, amely alapján januártól a megyei önkormányzatok intézményfenntartókból területfejlesztési döntéshozókká váltak, de a pontos részletszabályokat egy új, területfejlesztésről szóló jogszabályban a tavaszi ülésszakon tisztázni kell. Így például pontosan meg kell határozni, hogy a megyék milyen arányban, mennyi pénz fölött diszponálhatnak, az említett terveiket mekkora forráshoz igazíthatják. De azt is tisztázni kell, hogy a most megszűnt regionális területfejlesztési tanácsok megmaradt forrásai­ra miként pályázhatnak. Bányai úgy vélekedett, hamarosan ki kell írni az új pályázatokat, s ehhez közösen dolgozzák ki a részleteket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Elmondta, a megyei önkormányzat február 17-én tartja első ülését. A testület előtt álló feladatokról szólva hozzátette, a Darányi-tervhez kapcsolódóan térségi területfejlesztési tanácsot állítanak fel a Duna–Tisza-közi Homokhátság programjának előkészítéséhez, valamint az Európai Területi Társulási feladatukhoz kapcsolódóan, a Szerbiához tartozó Vajdasággal és erdélyi megyékkel közös fejlesztési együttműködést szerveznek. 

Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke is azon a véleményen van, hogy a területfejlesztési törvényben pontosan meg kell határozni a feladatokat. Ám hangsúlyozta, ők nem várnak arra, hogy központilag megmondják, milyen részletszabályok alapján kell dolgoz­niuk, gőzerővel megkezdték a munkát. Hangsúlyozta, a 2014 és 2020 közötti uniós pályázati ciklusra már most készülni kell, ezért megkezdik a megyei területfejlesztési programok, koncepciók elkészítését. Hangsúlyozta, az év elején zökkenőmentesen tértek át az intézményfenntartói szerepkör helyett a területfejlesztés elvégzésére. Átadták a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházat a GYEMSZI-nek, a megyei kormányhivatal pedig az oktatási intézményeiket vette át. Felhívta a figyelmet, januárban az országban először már közgyűlést is tartottak. Kifejtette, tudatosan készültek az új szerepkörükre. Mivel 2004-ig úgynevezett programmegye volt Nógrád, ezen a területen is van már tapasztalatuk. Akkoriban több milliárd forintot és különböző támogatási alapokat kellett kezelniük, így felkészült, szakmailag magas színvonalú munkaszervezet alakult ki.