2020-ban a magyar települések felében, 1617 településen még patika sem volt 2020-ban, minden ötödik településen pedig csak alkalmankénti nyitvatartású fiókgyógyszertár üzemelt, vagyis a települések 71 százalékán nem volt folyamatos a gyógyszerellátás - derül ki a GKI friss összesítéséből.
Egészségünk függ az orvosi ellátáshoz való hozzáféréstől, illetve attól, hogy a felírt recepteket a betegek ki tudják-e váltani. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a hazai gyógyszertárak (mind fiók, mind rendes) elérhetőségét vizsgálta friss összesítésében.
2010 és 2020 között a magyarországi gyógyszertárak száma a KSH adatai szerint 6,5 százalékkal (3218-ról 3008-ra), ezen belül a fiókpatikák száma 5 százalékkal (677-ről, 644-re), míg a hét minden napján nyitva tartó gyógyszertárak száma 7 százalékkal (2541-ről 2364-re) csökkent.
A települések 51 százalékán (1617 település) nem volt patika 2020-ban, miközben 619 településen (20 százalék) csak alkalmanként nyitva tartó fiókpatika működött.
Vagyis a települések 71 százalékán nem folyamatos a gyógyszerellátás.
Tíz év alatt 119 településen szűnt meg a patika, továbbá 37 olyan település van, ahol 2010-ben még rendes gyógyszertár, de 2020-ra már csak fiókpatika volt. További 101 magyarországi településen pedig csökkent a patikák száma.
Ennek oka a GKI elemzése szerint, hogy egyre kevésbé éri meg a kistelepüléseken a gyógyszertárak fenntartása (a népességfogyás és az elszegényedés, valamint az egyre nagyobb szakmai követelmények miatt). Ez azt eredményezi, hogy sokaknak egyre nagyobb utat kell megtenni a gyógyszerekért, illetve csupán időközönként tudnak hozzájuk jutni (pl. a háziorvosi kézipatikából, már ha van háziorvos a településen).
Napi.hu
Hogy volt régen...?
