A járások a kormányhivatalok kirendeltségeként végzik feladataikat, a rendszer 2013. január 1-jétől indul, a kormányablakokat pedig 2013 végéig fogják kiépíteni. 2012-ben kemény szakmai előkészítő munka zajlik, 1000-1500 jogszabályt kell módosítani, épületeket kell találni a járási hivataloknak. Személyi átcsoportosításokra is szükség lesz, miután az önkormányzati hivataloktól számos államigazgatási feladat kerül át a járásokhoz.
Lezárult három hét után a kormányhivatalok járási egységeinek kialakításáról folytatott társadalmi egyeztetés. A beérkezett javaslatok több mint a fele azt indítványozta, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon – közölte a Kossuth Rádióban Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A megkeresések harminc százaléka arról szólt, hogy a kijelölt helyett más település legyen a járási székhely. A javaslatok húsz százaléka pedig vegyes, például jogszabály-módosítást kér, de olyan is van, amely szerint egyáltalán nincs szükség járásokra.
A járások államigazgatási, nem pedig közigazgatási, illetve önkormányzati szervezeti egységek. Vidéken 168 járást Budapesten pedig hét körzetet terveznek, ezeken a számokon a kormányzat nem kíván változtatni. Ha valaki azt indítványozza, hogy más területen alakuljon új járás új székhellyel, akkor annak azt is javasolnia kell, hogy hol szűnjön meg egy másik – jelentette ki a területi közigazgatásért felelős államtitkár. Az országgyűlés elé várhatóan februárban kerül a törvényjavaslat.
A járások kialakítása hozzájárul a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez – emlékeztetett Szabó Erika. Az állampolgárok számára egyszerűbb ügyintézést lehetővé tevő, járásokhoz kapcsolódó kormányablakok száma körülbelül háromszáz lesz. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek egy helyen intézhessék ügyeiket, ne kelljen egyik ügyfélszolgálatról a másikra járni például annak, akinek a földhivatallal és a munkaügyi szolgálattal is dolga van.
Hogy volt régen...?
