Hatalmas infrastrukturális átalakulásra lehet számítani, ha jövőre valóban bevezetik az e-kártyát, bár az átállás nyilván időbe fog telni az adatvédelmi biztos szerint. Ez a kártya vonná egybe a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát és a tb-kártyát, vizuális és elektronikus személyazonosításra is alkalmas lehet. A szakértő nem tart attól, hogy a különböző adatbázisokat könnyebb lesz majd összekapcsolni, mivel szerinte eddig sem volt nehéz – írja a Magyar Nemzet.
Továbbra is támogatja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) az e-kártya, az úgynevezett eSZIG bevezetésére vonatkozó kormányzati törvényjavaslatot – erről tájékoztatta Péterfalvi Attila az MNO-t. Az NAIH elnökét azzal kerestük meg: biztonságosan megvalósíthatónak tartja-e az új rendszert úgy, hogy az egyes adatkezelők valóban csak a rájuk tartozó információkat láthassák. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire lenne könnyű az átállás így, hogy a diák- és egyéb igazolványokat felmutatva számtalan helyen lehet kedvezményben részesülni.
Péterfalvi Attila az MNO-nak leszögezte: a parlamenthez benyújtott törvénytervezet bírja a hatóság támogatását, és adatvédelmi szempontból is elégedettek azzal. Szerinte az e-kártya nem menne szembe az univerzális azonosítót tiltó alkotmánybírósági rendelettel, még úgy sem, hogy ezentúl minden adat egy kártyáról lenne hozzáférhető. „Fontos, hogy a jogi szabályozásban az egyes szabályok nem változnak, csak az azonosítók fizikailag egy kártyára kerülnek” – tette hozzá.
Már most is egybevethetőek az adatbázisok?
Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő viszont az egységes azonosító tilalmával kapcsolatban az MNO-nak arról beszélt: bár régebben benne volt, a 2012-es információszabadságról szóló törvénybe már nem is foglalták bele ezt az alapelvet, és már egységes azonosító nélkül is könnyen össze lehet kapcsolni a különböző adatbázisokat. Szerinte ennek már most is megvan a módja, az e-kártyával sem lesznek nagyobb veszélyben a polgárok. A Facebooktól és a Google-tól jóval inkább lehet tartani, ők rengeteg információval bírnak rólunk, míg az e-kártya csak annyit változtat, hogy nem öt kártya lesz, hanem egy. A mai informatikai háttérbázissal ez már mindegy is – tette hozzá a Privacy Policy Online Services vezetője.
Kőkorszaki módszerek
Péterfalvi szerint viszont változatlanul érvényes követelés, hogy ne egységes azonosító legyen a kártya, mindenhol csak a releváns adatokhoz férjenek hozzá. Mint mondta, ennek megfelelő leolvasókat fognak kapni az adatkezelők. Ezért fontos szerinte, hogy a központ csak biometrikus sablonokat kezeljen. Az nyilvánvaló – tette hozzá –, hogy a technikai fejlődés bizonyos kockázatokkal jár, de szerinte ettől még nem tartható, hogy az állam „kőkori” rendszert tartson fenn.
Az új kártya a tulajdonos ujjlenyomatát tartalmazhatja, azok kivételével, akik ezt visszautasítják, illetve nem töltötték még be tizenkettedik életévüket. Amájusban benyújtott törvénytervezetszerint akik igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt maximum hatvan nappal kérnék, azoknak 1500 forintot kellene fizetniük. Másoknak ötezerbe kerülne az új igazolvány, és illetékmentességben részesülnének a 12 év alattiak, a 18 éven aluliak, ha nincs más személyazonosító okmányuk, a 65 év feletti, határidő nélküli igazolványt kérők, valamint azok, akik a tárolóelem hibája miatt szorulnak cserére.
A BM szerint nem lehetséges totális hozzáférés
Az adatbiztonsággal, illetve a működésmóddal kapcsolatban az MNO megkeresésére a Belügyminisztérium leszögezte: „Az e-útiokmány funkcióból az adat, hasonlóan az útlevélhez, az olvasókban okmányellenőrző tanúsítványok segítségével válik kiolvashatóvá. Az e-azonosítás adatainak kiolvasásához a felhasználó által ismert PIN kód megadása szükséges, emellett speciálisan a taj, illetve az adóazonosító kiolvasásához az olvasóba telepített speciális tanúsítvány. A minősített e-aláírás használatához a hozzá tartozó PIN kód használata kell, valamint BALE minősítésű RFID-olvasó. Tehát a kiolvasáshoz minden esetben szükséges tanúsítványkiosztás, melynek biztonsági rendszere meghatározza, hogy a jogszabályban írt szervezetek kapjanak az olvasáshoz szükséges tanúsítványokat. Az online ellenőrzéshez tartozó tanúsítványok tervezett érvényességi ideje egy nap. A kibocsátó ezzel is garantálja azok korlátozott felhasználhatóságát.Totális hozzáférés a kártya adataihoz nem lehetséges.”
Lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium megerősítette a már májusban a Magyar Közlönyben megjelent összeget: hazai finanszírozásból 3,4 milliárd forint jut idén az e-kártyák bevezetésére. Ugyanezt a választ kaptuk a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától. Azt már nem fejtették ki bővebben, tételesen mire mennyi fog elmenni. A kormányhatározat előirányozta a továbbiakat is: az e-kártya kiadásának folyamatossága érdekében Varga Mihálynak a jövő évtől biztosítania kell, hogy a Miniszterelnökség kerete 310 millió forinttal, a Belügyminisztériumé pedig 2,1 milliárddal növekedjen.
Nyilván lesz átmeneti időszak
A Belügyminisztériumtól lapunkkal közölték: jövő év január elsejétől lehet igényelni az új okmányt, a rendszer bevezetése pedig a meglévő infrastruktúra bővítésével fog történni. Többek között arra voltunk kíváncsiak, az e-kártya bevezetésekor valóban fel tud-e állni a szükséges infrastruktúra szoftverekkel, a kellő informatikai bázissal úgy, hogy minden egyes helyen, ahol például kedvezményt lehet érvényesíteni, lehetséges legyen azt már e-kártyával tenni. Az átállás menetével kapcsolatban a Belügyminisztériumnál annyit közöltek: az fokozatosan, felmenő rendszerben történik majd, igényelni pedig lehet a korábbi igazolvány lejártakor vagy attól függetlenül is. Hozzátették: az új rendszer bevezetését az okmányhamisítások megnövekedett száma, illetve az elmúlt tizenöt év technológiai fejlődése teszi szükségessé.
Több mint egy éve készül az arcképközpontról szóló jogszabály, a bevezetés időpontja pedig kormányzati kompetencia, de Péterfalvi úgy hallotta, akár jövőre felállhat a rendszer. Ettől még szerinte nem lesz olyan kötelezettség, hogy rögtön le kell cserélni a kártyákat, „nyilván lesz egy átmeneti időszak”. Péterfalvi szerint infrastrukturálisan is lehetséges, hogy 2016-ban megtörténjen az e-kártya bevezetése.
Tavaly decemberben döntött a kormány az elektronikus közigazgatás fejlesztésének szükségességéről, ezért vezetnének be egy tárolóelemet is tartalmazó kártyát, ami azonosításra is alkalmas lesz, de arra is, hogy elektronikus aláírásként szolgáljon. A közigazgatási és elektronikus közszolgáltatások központi hivatalának elnöke májusban beszélt arról az M1-en,hogy felmenő rendszerben vezetnék be, akiknek a személyije 2016. január 1-je után jár le, automatikusan ilyet kaphatnak majd. Dr. Ignácz István hozzátette azt is, hogy a második generációs (ujjlenyomatos és nem arcképes) biometrikus adatokkal az útlevél biztonsági szintjére emelnék ezt a kártyát. Szerinte ez a szint magasabb lesz a németek hasonló kártyájáénál is.
Arcképes rendszer, ami kijátszható
Közben a kormány tárgyalja az arcképeket nyilvántartó rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatot is, aminek célja ismeretlen személyek azonosítása, illetve a személyazonosság ellenőrzése lenne. A profilok a korábban elkészített igazolványképek alapján jönnének létre. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban a Hír TV Magyarország élőben című műsoránakoktóber 20-ai adásában elmondta:„Ez valóban a biometrikus, az arcképes azonosításnak az egyik hátulütője, hogy hiába az arcnak bizonyos fix pontjaiból képzi ezt a sablont, de egy szemüveggel, egy esernyővel, egy sapkával el lehet takarni azokat a pontokat, melyből az azonosságot, a biometrikus sablont kinyeri.” Korábban a NAIH elnöke arról beszéltugyanabban a műsorban, hogy nem alkotmányellenes és az adatvédelmi előírásoknak is megfelel a rendszer létrehozása, bár „egy ilyen adatbázis ténylegesen korlátozza a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, csak olyan esetben lehet ezt üzemeltetni, egyáltalán felépíteni és használni, hogyha a legfontosabb állami feladatokhoz kapcsolódik a tevékenysége, így a bűnüldözés, nemzetbiztonság indokolja.”
Hogy volt régen...?
