Nincsenek kőbe vésve az új közbeszerzési törvény szabályai – közölte a Magyar Időkkel a Miniszterelnökség, jelezve, hogy szakmai egyeztetést tartanak az érintettekkel. Az elmúlt időszakban több módosításra irányuló felvetés vált ismertté, a tárca szerint a változtatást a gyakorlati tapasztalatok indokolhatják.
Szakmai egyeztetést kezdeményez az új közbeszerzési törvényről a Miniszterelnökség közbeszerzésért felelős helyettes államtitkársága a jogszabály tavaly novemberi hatályba lépése után fél évvel – tudta meg a Magyar Idők a tárcától. A tervek szerint a közbeszerzésekben érintett szereplőkkel, vagyis ajánlatkérőkkel, szakmai kamarákkal és közbeszerzési tanácsadókkal tekintik majd át a törvény rendelkezéseit.
"A szabályok nincsenek kőbe vésve, a jogalkotó folyamatosan figyelemmel kíséri a törvény és a végrehajtási rendeletek előírásainak érvényesülését. Amennyiben a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, úgy megtörténhet a szabályok felülvizsgálata" – közölte a Miniszterelnökség.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) két konkrét módosítást szorgalmaz a jogszabályban. A szakszövetség szerint a lánctartozások további csökkentése érdekében vissza kellene állítani azt a módszert, amely szerint a nyertes csak abban az esetben juthat hozzá a saját teljesítménye ellenértékéhez, ha igazolta alvállalkozói kifizetését. "A korábbi törvény által bevezetett gyakorlat kétségkívül fontos lépés volt a vállalkozói kifizetések biztosításában, a lánc- és körbetartozások elleni küzdelemben" – válaszolta a lapnak a felvetésre a Miniszterelnökség.
Szerintük azonban hátránya is volt e rendelkezésnek: ha az alvállalkozók közül akár csak egy is nem szerepelt a köztartozásmentes adózók adatbázisában, vagy nem szolgáltatott nullás adóigazolást, akkor a kifizetési rendszer megakadt, és mindaddig senki nem kapta meg a pénzét, ameddig az érintett alvállalkozó a fenti hiányosságokat nem pótolta. "
Az új rendszerben mindenki – a fővállalkozó és az alvállalkozók – egyszerre kapják meg saját teljesítményük ellenértékét" – jelezte a minisztérium, hozzátéve, hogy ezzel még hatékonyabban lehet fellépni a lánctartozások ellen, miközben az új uniós irányelvek lehetőséget biztosítanak a közvetlen alvállalkozói kifizetésre.
Az ÉVOSZ az építési-beruházási célú beszerzéseknél azt is irreálisnak tartja, hogy a nyertes ajánlatoknál az alvállalkozói teljesítések értéke nem haladhatja meg az ötven százalékot, mert szerintük nagy értékű beruházásoknál ez a szempont betarthatatlan vagy versenykorlátozó. A tárca kiemelte, hogy e rendelkezés célja a teljesítési körülmények átláthatóságának, a közpénzek nyomon követhetőségének növelése. Mint írták, a szóban forgó előírások kialakításakor a cél éppen az volt, hogy a közbeszerzési eljárásokban háttérbe szoruljanak azok az úgynevezett táskás cégek, amelyek a beszerzés tárgya szerinti valódi gazdasági tevékenységet nem folytatnak, hanem csak jól megszervezett alvállalkozói hálózat kiépítésével és a haszon lefölözésével lényegében pusztán munkaszervezéssel foglalkoznak.
„A szóban forgó rendelkezés szorosan összefügg azzal, hogy a nyertes ajánlattevő minden egyes alvállalkozóját köteles bejelenteni az ajánlatkérőnek. A közbeszerzési szerződés teljesítésén nem dolgozhat olyan alvállalkozó, akit az ajánlatkérő nem ismer vagy akiről nincs tudomása" – hangsúlyozta a Miniszterelnökség, hozzátéve, hogy a jogalkotói célt az érdekképviseleti szervek – köztük az ÉVOSZ is – megismerhették az új törvény előkészítésekor folytatott egyeztetésekkor, az ellen kifogást nem emeltek.
Hogy volt régen...?
