„Magam a szereplők messzemenő jó szándékát és legjobb tudása szerinti véleményalkotását látom” – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a kormány és jegybank vitájáról. A tanács vezetője továbbra is bizakodó, szerinte, ha ebben a fél évben létrejön a megállapodás a bizottság és a magyar kormány között, akkor nem kell az országnak hitelt felvennie.
Nem elérhetetlen a jövő évre tervezett 2,5 százalékos költségvetési hiány, a most látott folyamatok némi bizakodásra adnak okot – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután Varga Mihály pénzügyminiszter a 2023-as gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy 2024-ben ismét teljesítheti a büdzsé a 3 százalékos maastrichti kritériumot, amire utoljára 2019-ben volt példa.
Az Állami Számvevőszék korábbi vezetője szerint a KT jó ideje szorgalmazza a deficitcél mérséklését, ám azt is hangoztatta, hogy ehhez arra is szükség van, hogy a hazai és a külső körülmények ne váljanak lényegesen nehezebbé.
„Az utóbbi tekintetében a most látott folyamatok némi bizakodásra adnak okot. Ilyen az energia- és a nyersanyagárak mérséklődése, az infláció csökkenése és nem utolsósorban a közszektorban végbemenő, egyelőre nem kezelhetetlen gondokat okozó energia- és dologi költségmegtakarítás.”
Bízom abban, hogy az uniós megállapodások még ebben a fél évben megszületnek, így a programok folytatásához nem kell felvenni pénzpiaci hiteleket – mondta Kovács Árpád, majd hozzátette: ha talpon akar maradni az államháztartás, nincs más lehetőség, mint a hiány kordában tartása, ugyanis ha a mostanihoz hasonló ütemben – két év alatt 7 százalékkal – folytatni kívánja a jövőben a GDP-arányos államadósság lefaragását, akkor kevésbe lehet majd számolni az inflációs bevételnövekedési hatással a nominális GDP alakulásában. (Idén a klasszikus esetét látjuk annak, hogy elinflálódik a magyar államadósság, a bruttó hazai termék nominális értéke 73,5 ezermilliárd forint körül alakulhat a tavalyi 64 ezermilliárd után.)
Ami az idei költségvetést illeti, februárban 1525 milliárdnáljárt az éves deficit, hasonlóan, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor Kovács Árpád szerint 2023 első fele abban mindenképp eltérő, hogy ez az időszak nem a GDP növekedéséről szól, ami önmagában is „orrnehézzé” teszi ezeknek a hónapoknak a deficitpályáját. Szerinte valószínűsíthető, hogy az ősz ebben is változást fog hozni, amikortól vissza tudunk térni az erőteljesebb növekedésre mérsékeltebb infláció mellett.
Két nézet ütközik, szerintem mindkettőnek van igazsága – mondta tanács elnöke a kormány és jegybank közötti vitáról, a helyzet pikantériája, hogy a háromtagú KT-ban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is jelen van, aki nemrégiben keményen kritizálta a magyar kormányt, amiért szerinte letért az egyensúlyi pályáról, vagy ahogy korábban fogalmazott: a lengyel–magyar felzárkózási ösvényről. Kovács Árpád szerint a KT-nak nem lehet feladata egyik vagy másik gazdaságfilozófiai, cselekvési modell helyessége mellett érvelni, amit szerinte a KT által elfogadott határozatok egységessége is bizonyít.
„Magam a szereplők messzemenő jó szándékát és legjobb tudása szerinti véleményalkotását látom, és azt tiszteletben tartom. Míg az egyik nézet egy radikálisabb visszalépésben gondolkodik, a másik inkább a fejlesztések fenntartásában. Akkor jutunk előre, ha a viták végén köztük olyan gondolati szintézis jön létre, amely az országnak használ” – fogalmazott Kovács Árpád.
(VG.hu)
Hogy volt régen...?
