A 2013. évi földforgalmi törvény múlt év végi módosítását követően az erdőnek nem minősülő földeknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már jogosult vizsgálni a szerződés szerinti vételárat is. (Az előző módosítási csomagban a bérleti díjak esetében kapott erre jogosítványt a NAK.) Újdonság, hogy a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket.
Hogy ez valójában mekkora összeg, azt a köztestület által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg a kamara – derült ki a lap kérdésére adott válaszokból. A kamara honlapján az adatok mindenki számára elérhetők lesznek, de egyelőre az előkészületek zajlanak, és az árképzés módszertanról is csak később adnak részletes információt.
Az új rendelkezés nagyon álságos, hiszen a látszat a kevésbé tehetős gazdálkodók megsegítése, a valós szándék viszont az, hogy NER-közeli gazdálkodók tudják áron alul megszerezni az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket – állítja egy rábaközi gazdálkodó. Szerinte a törvény megszületésének oka lehetett az is, hogy a nagy állami beruházásokhoz szükséges termőföldek kisajátítását egyszerűbbé tegyék. Így sokkal könnyebben és gyorsabban lehet a tulajdonosokat kisemmizni – tette hozzá.
Az ársapkával az Orbán-kormány a gazdáknak akar jót tenni, ez a társadalmi kör 99 százalékban a Fideszt támogatja, így voltaképpen a saját csapatukat erősítik – hangsúlyozta Raskó György agrárközgazdász. Az eladó kényszerhelyzetben van, mivel csak az állam által ráerőltetett összegért értékesíthet, nem pedig annyiért amennyit egy piaci vevő fizetne neki. Akinek sok van, az most nem ad el földet, aki meg szeretne, az nem a többséget alkotó körhöz tartozik, és az állam számára politikailag érdektelen ember. A magyar falut uraló fideszes gazdák köre a hatalom megtartásához sokkal fontosabb az Orbán-kormány számára, mint az összehangoltan fellépni nem képes többi szereplő. Ezért született ez a nagy ötlet – tette hozzá.
Hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földeknek lehet-e valamiféle köze a múlt év végén módosított és májustól hatályos földforgalmi törvénynek, arra azt válaszolta, hogy igen. Az ugyanis fontos, hogy az a tulajdonos se tudja megkerülni a kiváltságosokat, aki nem közéjük tartozik, mert lehetőleg olcsón, a tőle megszerezhető föld is kell nekik, ami lényeges szempont volt az elgondolásban. Máskülönben a földdel kapcsolatos spekulációnak Brüsszel és a földalapú támogatás az oka. Mert ez egy nagyon vonzó jövedelem, amiért voltaképpen nem sok mindent kell csinálni. Az emberek többsége a hektáronkénti 80-90 ezer forintos földalapú támogatásért vesz földet. Amennyiben ez az uniós támogatás megszűnne, a föld ára is mérséklődne. Ám amíg a gyenge forint fűti a földvásárlási kedvet, elsősorban amiatt, hogy egyre nagyobb a kifizetett támogatási összeg, addig földet szerezni a befektetőknek is csábító üzlet. Mindenki érzi, hogy hosszú távon jól jár.
(24.hu)
Hogy volt régen...?
