Magasabb szintre lépett a rendvédelem és a gyermekvédelem közötti együttműködés – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Fülöp Attila a bántalmazott gyermekek meghallgató- és terápiás központjának átadóján Gyulán.
A gyermekvédelmi szakemberek munkája csak akkor lehet sikeres, ha más hatóságokkal együtt tudnak eljárni – mondta Fülöp Attila államtitkár –, így tudják a leginkább segíteni a bajban a gyermekeket. A meghallgató- és terápiás központok célja kettős: a bántalmazott gyerekek számára a rendvédelmi eljárás során a legmegfelelőbb, családias környezetet megteremteni, komfortérzetüket maximálisra emelni, egyúttal azonnali terápiában részesíteni őket. Emellett úgy segíteni különböző technikai eszközökkel a kihallgatást, hogy az a rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárás alatt bizonyítékként felhasználható legyen, ezáltal ne kelljen a gyermekkorú vagy fogyatékossággal élő bántalmazottnak többször vallomást tennie. Az államtitkár emlékeztetett: 2021-ben törvényt módosítottak azért, hogy a központokban készített kép- és hangfelvételek bizonyítéknak minősüljenek.
Míg 2019-ben 29 esetet láttak el a központokban, tavaly ez a szám már 310 volt. A gyulai intézmény nemcsak Békés, hanem Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye bántalmazott gyermekei számára is segítséget nyújt majd. Simon Attila István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője kiemelte, a zéró tolerancia ellenére az esetszám nem nulla; a szigorú gyermekvédelmi szabályok és a jelzőrendszer sem tudják „teljesen kiküszöbölni” a bántalmazással, elhanyagolással fenyegető eseteket.
A központok létrehozásával az izlandi, úgynevezett Barnahus-modellt vették át – a szó azt jelenti, gyermekház. Kovács József országgyűlési képviselő (Fidesz) felidézte, hogy az első Barnahus-központ 1998-ban, Izlandon jött létre, Magyarországon elsőként Szombathelyen alakult meg, azóta Debrecenben és két budapesti helyszínen létezik; a gyulai az ötödik. A kormánypárti politikus köszöntőjében utalt a kormányfő hétvégi évértékelő beszédére, amelyben Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere (Fidesz-KDNP) – aki hivatali ideje előtt maga is a gyermekvédelmi szakszolgálat jogelőd intézményénél tevékenykedett hat évig ügyvédként – elmondta, nem mindegy, hogy egy gyereknek egy rideg tárgyalóteremben kell-e elmondania újra és újra a vele történt erőszakos cselekményt, vagy empatikus, családias környezetben, speciálisan képzett szakemberek jelenlétében. „Egy felnőttnek sem lenne az” – jegyezte meg. A központ segítséget jelenthet az igazságtalanul megvádoltak számára is – mondta –, mert ilyen esetek is vannak. Közlése szerint a módszerrel több pszichológiai szakvélemény is kiváltható, így csökkenthetők az eljárási költségek.
Görgényi Ernő arról is beszélt, hogy Gyula az egyetlen olyan nem megyei jogú város Magyarországon, ahol számos vármegyei funkciót látnak el: itt van a törvényszék, a főügyészség, a büntetés-végrehajtás parancsnoksága, a levéltár, a vármegyei kórház székhelye és legnagyobb telephelye, továbbá az ügyvédi és orvosi kamarának és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak is a városban van a székhelye. „Most újabb fontos megyei intézménnyel gazdagodtunk” – mondta.
A rendezvény végén a központokat működtető Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, Erdei Sándor együttműködési megállapodást írt alá Vörös Ferenccel, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével. A korábban gyermekvédelmi utógondozotti házként működő épületet Kovács Péter katolikus esperes-plébános szentelte fel.
Hogy volt régen...?
