Harminc hazai kastély és vár újul meg mintegy hatvanmilliárd forintból az állami rekonstrukciós programnak köszönhetően. A részletekről, a funkcióbővítésről, a nyereséges működtetésről és konkrét helyszínekről Virág Zsolt, a Miniszterelnökségnek a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa, valamint Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be a Figyelőnek adott interjúban.
– Milyen állapotok jellemezték a nagyszabású felújítási program indulásakor a magyarországi kastélyokat és várakat, s milyen célkitűzéssel vágtak bele a megvalósításba?
Virág Zsolt: Magyarország mai területén hatezer-ötszáz kastély és kúria áll. A programunkban a tartós állami tulajdonban lévő épületek kaptak helyet. A felújításokat az indokolta, hogy sok helyütt évtizedekkel ezelőtt megváltoztatták ezeknek az épületeknek az eredeti funkcióját. Volt, ahol kórház vagy éppen pszichiátriai intézet működött, ami természetesen nem ideális, de legalább volt valami az épületben, amelyet fűtöttek, s ha kitört egy ablak, beüvegezték. Sok esetben azonban a romos és lepusztult kastélyok fejlesztését a nulláról kellett elkezdenünk, hogy azok később turisztikai vonzerők legyenek.
Glázer Tamás: A köztulajdonban álló, csaknem ötszáz főt foglalkoztató NÖF kiemelt célja a társaság portfólió-jába tartozó műemlékek, köztük nemcsak kastélyok és várak, hanem többek közt török kori emlékek, Árpád-kori romok, malmok, kastélykertek és -parkok üzemeltetése, fejlesztése, turisztikai hasznosítása, továbbá az értékmentés és az állagmegóvás. A feladatunk az, hogy jó gazdái legyünk az állami vagyonnak. Ezért egyrészt törekszünk épületeink önfenntartásának az elérésére, másrészt az élményalapú turisztikai fejlesztésekkel láthatóbbá, versenyképesebbé akarjuk tenni a hazai kastélyokat és várakat.
Hogy volt régen...?
