Mintegy 140 hektárnyi, korábban elhanyagolt szőlős- és gyümölcsöskert újulhatott meg országszerte az elmúlt három évben. A fejlesztéshez 2018-tól önálló programon keresztül nyerhetnek támogatást az önkormányzatok. Az első pályázaton háromszoros volt a túljelentkezés – írja a Magyar Idők.
Jól halad az elhagyatott zártkertek megújítását célzó program, az elmúlt években országszerte több mint 140 hektárnyi terület rendezése valósulhatott meg.
Az Agrárminisztériumtól megtudtuk: a zártkertek hasznosításával kapcsolatos problémák megoldására 2015-től a Tanyafejlesztési program segítségével nyerhettek forrást az érintettek. Az eltelt három év alatt mintegy 69 település 90 pályázata nyert támogatást. A mintaprogramok több mint 770 millió forintból valósulhattak meg.
Becslések szerint hazánkban 200 ezer hektárnyi területen 1,15 millió, jelentős részben elhanyagolt állapotú zártkerti ingatlan található. Jellemzően néhány száz négyzetméteres hobbitelkekről van szó. Ezeket a földeket a legtöbbször szőlőként vagy gyümölcsösként tartják nyilván a földhivatalokban, ám a valóságban már nagyon keveset művelnek a tulajdonosaik.
A városok közelségében kialakított, korábban hobbikertként funkcionáló területek jó része az utóbbi évtizedekben elveszítette a funkcióját.
A nagyvárosok vonzáskörzetében lévő telkeket jórészt beépítették a tulajdonosok, míg az ország más részein csak a gaz nő a kertek jelentős részében. A tárca szerint fontos lenne megőrizni ezeken a helyeken található értékeket és termelési potenciált.
– A kis parcellás művelésű dombvidéki szőlőhegyek és az alföldi gyümölcsöskertek a magyar táj karakteres elemei, ezért értékeinek megőrzése, megóvásuk kiemelt feladat – mutatott rá kérdésünkre Nagy István agrárminiszter. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiderült az is, hogy a zártkertek problémáinak rendezésére országos szinten jelentős igény van, egyre több helyen szeretnének új életet lehelni a valaha szebb napokat látott kiskertekbe.
Az elmúlt három évben a Tanyafejlesztési program részeként nem volt lehetőség arra, hogy a zártkerti gazdálkodás megteremtését biztosító alapvető infrastruktúra kiépítését is támogathassa a kormány.
Így például a zártkerti utak járhatóvá tétele, a víz- és áramvételi lehetőségek biztosítása, valamint a vadvédelmi kerítések létesítése is váratott magára. Nagy István jelezte: ezt a problémát felismerve a kabinet egy önálló program létrehozásáról döntött, amelynek elsődleges célja, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely a már gondozásba vett területek megközelítését segíti elő, és amely lehetőséget teremt az elhanyagolt területek mezőgazdasági hasznosítására.
– A program nem a lakóövezet kialakításához szükséges infrastruktúra-fejlesztést kívánja támogatni – húzta alá. A fejlesztésekre az idén mintegy kétmilliárd forintot különítettek el, amit az önkormányzatok vissza nem térítendő támogatásként nyerhettek el, egyenként legfeljebb tízmillió forintos összeghatárig. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt.
A pályázatra a megadott határidőig 688 támogatási kérelem érkezett be, ebben az önkormányzatok több mint 6,5 milliárd forint támogatási összeget jelöltek meg. A tárca végül 198 projektet nyilvánított nyertesnek.
Az agrárminiszter szerint a közel három és félszeres túligénylés is azt mutatja, hogy országos szinten óriási igény van a zártkerti területek rendbetételére, a mezőgazdasági hasznosítást segítő, infrastrukturális háttér megteremtésére.
Hogy volt régen...?
