A Fertő-tó után újabb természetvédelmi területen indulhat heteken belül nagyobb beruházás turizmusfejlesztési címszóval: az éppen érintetlensége és romantikája miatt kedvelt kisoroszi Szigetcsúcson 370 milliós projekt keretében aszfaltoznak, csatornáznak, és húznak fel hamarosan mobil kabinokat a védett ártéri ligeterdőben. Ez bevallottan tovább növeli majd a látogatószámot a szigetspiccen. Bár a Nemzeti Park többféle kifogással is élt, a Pesti Megyei Kormányhivatal mégis áldását adta a projektre. A gasztronómiai programokról és elektromos kisvonatról álmodó önkormányzat az állami forrásból fejlesztett területet közben egy évtizedre adja bérbe jutányos áron az üzemeltetőnek.
Néhány hete online petíció indult a kisoroszi Szigetcsúcsra tervezett fejlesztési projekt leállítására, de erősen kérdéses, mennyi esély van még a visszakozásra: a polgármester, aki szerint „a zöld nem különbözik a vöröstől”, eltökélt; a Magyar Turisztikai Ügynökség már meg is ítélte a szükséges támogatást; és a Kormányhivatal is rábólintott a természetvédelmi terület fejlesztésére.
Annak ellenére is, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park több körben is jelezte az aggályait, és előre lehet látni, hogy a beruházás után az eddigieknél is nagyobb tömegek járnak majd ki nyaranta a Natura 2000-es védelem alatt álló területre. A vízicserkészek, nomádtáborozók, kenusok legendás szigetspicce a tömegturizmus miatt már mostanra is sokat változott, de az önkormányzat a félelmek szerint állami segédlettel teljesen beáldozná a tömegturizmus oltárán a nemzeti parki ligeterdőt.
Molnár Csaba, Kisoroszi független polgármestere hosszabb ideje ambicionálja a Szigetcsúcs fejlesztését, ahogy más jelentősebb projekteket is a Szentendrei-sziget északi szegletében fekvő, festőisége miatt sokak által kedvelt (írók, művészek mellett például a sokat horgászó Áder János köztársasági elnök családjának is van itt nyaralója) faluban.
A polgármester teljes erővel támogatja a Szentendrei-Duna feletti kerékpáros híd megépítését, de kikötőt, új parti sétányt is szeretne, sőt egy „sziget a szigetben” ötlettel egy koncepciótervében egy mesterséges csatorna építését is felvetette, amivel a sziget csúcsát leválasztanák – természetvédelmi területen azonban nem lehet beavatkozni a természetes partszakaszba, így ez az ötlet lekerült a napirendről.
A Szigetcsúcs turisztikai fejlesztésének terveit Molnár 2017-es megválasztása után kezdték kidolgozni, amihez hátszelet adott az az akkor hozott kormányhatározat, mely a Dunakanyar strandjainak „egységes, élményígéretet fokozó fejlesztését” tűzte ki célul. A polgármester büfékről, „Hungaricum gasztronómiai tematikus napokról”, a Szigetcsúcsra menő elektromos kisvasútról beszélt, 2018-19-ben pedig elkészült a terület részletes megvalósíthatósági tanulmánya.
Az önkormányzat megrendelt egy olyan környezetvédelmi hatástanulmányt is, amely aztán lényegében az ő érveiket visszhangozta, a konkrétumokról azonban nem kommunikáltak túl sokat: a településvezető a sajtóval kapcsolatos rossz tapasztalataira hivatkozva nekünk sem akart részletesen beszélni a projektről, inkább csak az önkormányzati honlapra két éve feltett, laikusoknak nehezen átlátható pályázati dokumentációt ajánlotta figyelmünkbe.
Természetpusztító nagyüzemtől tartanak
A Szigetcsúcs fejlesztése azonban láthatólag sokakat érdekel, amit az is mutat, hogy néhány hete online petíció indult a fejlesztések ellen, amit idáig több, mint 3000-en írtak alá.
„Követeljük, hogy az illetékes felügyeleti hatóság lépjen fel a tervezett természetkárosító nagyberuházás ellen a természetvédelmi törvények maradéktalan betartatásával. Követeljük, hogy a vízitúrázók békés, csendes, különleges nomád tábora ne alakuljon át természetpusztító turisztikai nagyüzemmé” - olvasható ebben, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének címzett petícióban. Az aláírók azt is kérik, hogy tegyék azonnal és könnyen elérhetővé az összes beruházási tervet, bérleti szerződést, környezeti hatástanulmányt, és hagyják meg a Szigetcsúcsot jelenlegi állapotában.
Hogy volt régen...?
