Ideális viszony legfeljebb férfi és nő között lehet, más kapcsolatokban, így az ország és a főváros között elképzelhetetlen – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Tarlós István, aki ugyanakkor újraválasztása esetén konstruktív munkakapcsolatra számít a kormánnyal, illetve a miniszterelnökkel. A főpolgármester Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentésével kapcsolatban annyit mondott, esze ágában nem volt „hebehurgyán kirohanni a napra és ellenségeskedni egy olyan helyzetben, amikor több kérdés még tisztázatlan volt”.
– Nagyjából tavasz eleje óta nem nyilatkozott. Mi volt az oka a hosszú hallgatásnak?
– Szándékosan nem kommunikáltam kifelé. Az utóbbi pár hónapban sokan beszéltek összevissza, mentek a találgatások és a provokatív felvetések keresztbe-hosszába, nem csak a személyemet illetően. Ezért jobbnak láttam távol tartani magam az épületes vitáktól, amíg bizonyos kérdések el nem dőlnek.
– Milyen kérdésekre gondol?
– Elsősorban a választási törvényre, de idetartozott a főváros jövője, a jelölések és a jogszabályi változások is. Egyetlen olyan csörtébe sem akartam belemenni, amely ezekhez köthető, addig, amíg bizonytalan a helyzet.
– Azóta sor került az önkormányzati választási szabályok átírására, amellyel kapcsolatban gyakran hangoztatott aggály, hogy – mivel a közgyűlésben huszonhárom kerületi polgármester és kilenc listáról bekerült képviselő ül majd – az összbudapesti érdeket a kerületek érdekeinek kiszolgáltatják. Fennáll ennek a veszélye?
– Főleg baloldali orgánumokban lehetett olvasni arról, milyen erősek lesznek a kerületek és polgármestereik, ami Budapest rovására megy majd. Ez azért nem ilyen egyszerű. Egyrészt a kerületi önkormányzatok kompetenciája és feladatköre szűk. Sokat írtak arról is, hogy lényegében mindegy lesz, ki vezeti majd a fővárost, úgysem lesz beleszólása Budapest ügyeibe. Ha ez igaz lenne, akkor a jelenlegi ellenzék miért harcol olyan kétségbeesetten azért, hogy megszerezze a vezetői széket? Miért mondják: azért kell baloldali főpolgármester, hogy Orbán Viktortól megvédje Budapestet? Ez óriási logikai bukfenc. Amennyiben azt állítja az ellenzék, hogy nekem, akit a Fidesz–KDNP támogat, nincs könnyű dolgom, akkor mit várnak annak a politikai közösségnek a jelöltjétől, akinek vezetője, Gyurcsány Ferenc háromnaponta kijelenti, ádáz ellensége lesz a kormánynak. Az ő logikájuk alapján Budapest akkor kerülhetne igazán nagy veszélybe, ha teljesülne a baloldal vágya. Egy biztos: a városvezetésnek a kerületi polgármesterekkel együtt küzdenie kell a fővárosért, s ez nem zárja ki, hogy a saját politikai közösségünkön belül is adódnak viták.
– A sokat hangoztatott Lázár János–Tarlós István ellentétre gondol?
– Igen. Visszagondolva amúgy, az egész történetben nem látok semmi rosszat, hiszen mindenkinek megvan a saját feladata. Amikor a vidékiek a vidékért lobbiznak, akkor jól végzik a dolgukat. Lázár János erre komoly figyelmet fordít, ami nem csoda, hiszen volt hódmezővásárhelyi polgármester, tőle talán ez el is várható. Ahogy nekem is kötelességem kiállni a fővárosért, egyrészt mint főpolgármester, másrészt mint ősbudapesti. Biztos, hogy sokkal hatékonyabb és esélyesebb leszek ebben a helyzetben, mint egy esetleges baloldali városvezető. Lázár Jánossal egyáltalán nem olyan a munkakapcsolat, ahogy a sajtó egy része ezt vizionálja. Mindkettőnkben megvan az együttműködési szándék.
– Visszatérve az önkormányzati törvényre: egyelőre pontosan nem tisztázott a főpolgármester kompetenciája, ezt őszre ígérték. Mire számít?
– A leglényegesebb momentuma az új rendszernek, hogy a kerületi polgármestereknek és a főpolgármesternek együtt kell működnie a város ügyeiben. A mindenkori városvezetőnek ebben komoly szerepe lesz. Annyi biztos, ezt nem erőből kell fenntartani, ahogy a mostani ciklusban tettem, hanem inkább egybe kell gyűjteni az embereket és az érdekeket. Egyetlen veszélye mégis van a módosításnak. Első polgármesterségem idején, a hatályos törvény szerint, egyes fővárosi döntések jóváhagyásához a kerületi polgármesterek többségi szavazata kellett. Mindenki nagyon együttműködő volt, amíg a főváros ellen kellett küzdeni. Abban a pillanatban viszont, amikor előtérbe kerültek a kerületi érdekek, felborult az egyetértés, és szembekerültek egymással a polgármesterek. Ez a veszély most is fennállhat. A mindenkori városvezető egyik feladata lesz, hogy ilyen helyzeteket kiküszöböljön vagy megelőzzön.
– Említette, a kerületi és az összbudapesti érdekek összehangolását eddig erőből próbálta megoldani, amin változtatna. Mit csinálna másképp?
– Valóban, főleg a ciklus első évében ez volt a módszerem, hol több, hol kevesebb sikerrel. Magyarországon, ha tetszik, ha nem, létezik a vidék–Budapest ellentét, nagyjából az ötvenes évek óta. Ezt nem élezni kell, hanem mérsékelni. A csaknem kétmilliós főváros egy tízmilliós országban egyszerűen nem negligálható. Tapintatos, következetes és konok politikával lehet csak elérni, hogy a vidék és Budapest közti anyagi és politikai egyensúly megmaradjon. Figyelembe kell venni, hogy a fővárosnak meg kell kapnia azokat a forrásokat, amelyek a halaszthatatlan felújításokra és beruházásokra kellenek, de úgy érzem, ebben a kérdésben a kormánnyal okos és igazságos politikát folytatunk. A lényeg, hogy nem szabad a részleges érdekek mentén veszekedni. Leginkább az összbudapesti kérdésekben kell közös hangot találnia a képviselőknek, különösképp az egy politikai közösséghez tartozóknak.
– Visszatekintve az egyébként lassan véget érő ciklusra, ideálisnak érzi a kormánnyal való viszonyát?
– Ideális viszony legfeljebb férfi és nő között lehet. Az ország és a főváros kapcsolatában ez elképzelhetetlen. Miért ne lehetnének viták egy párton belül? Arányos és életszerű párbeszédet remélek, és úgy látom, hogy Orbán Viktor kormányfőben van erre hajlandóság, sőt, Lázár Jánosban is.
– De amikor Lázár János kiad egy közleményt, melyben egyrészt bejelenti, befagyasztja a fővárosi fejlesztési pénzeket, másrészt azt írja, ha a főpolgármesternek pénz kell, menjen lobbizni Brüsszelbe, akkor joggal merül fel a közvéleményben, hogy nem teljesen felhőtlen a viszony. Ráadásul a városvezetés érdemben nem is reagált. Nem így látja?
– Felhívnám a figyelmet arra, hogy azóta Lázár János már bejelentette: garanciát vállal a 3-as metró felújítását illetően. Ennek ellenére tény: félreérthető az a mondat, hogy menjek ki lobbizni Brüsszelbe. Aki ilyet javasol, nyilván nem gondolja komolyan, mivel ha én ezt megtenném, a saját kormányom ellen dolgoznék. Sok volt a torzítás a „Tarlós vs. Lázár” történetben, de nyilván az ellenzék is teszi a dolgát és szeretnének valamilyen eredményt elérni annak ellenére, hogy a perspektíváik nem túl kecsegtetők. Mondják, amit tudnak. Viszont nem szabad elhinni, hogy ez a valóság, messze nem itt tartunk. Kiadtunk egy közleményt a Lázár-nyilatkozat után, ami tény, hogy nem volt olyan erős hangvételű, úgyhogy azonnal elkezdtek provokálni, mondván, bujkálok, és nem állok ki a városért. Dehogynem. Csakhogy eszem ágában nem volt hebehurgyán kirohanni a napra, és ellenségeskedni egy olyan helyzetben, amikor több kérdés még tisztázatlan volt.
– Korábban kitért arra is, Budapestnek a legnagyobb problémát a BKV okozza. Milyen megoldásokat lát egy esetleges következő ciklusban?
– A BKV az egyetlen cég, amelyen szívesen egyezkednék a kormánnyal. Amennyiben átvennék, a főváros a nagyon nehezen megoldható gondok 99 százalékától megszabadulna, mivel a kabinet kezelné a működés problémáját, az előző városvezetés alatt felhalmozott hitelek törlesztési gondját, de a lerobbant járműállomány lecserélését és a 3-as metrót is. Nyugodtan kijelenthető, ebben az esetben nagyságrenddel csökkennének a problémáink. Emellett a hosszú távú finanszírozást meg kell oldani. Ennek két útja van: vagy államilag kell finanszírozni, vagy lehetőségeket kell biztosítani a fővárosnak arra, hogy forrásokat teremtsen.
– A BKV-hoz szorosan kapcsolódik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
– Nagyon sok jó intézkedést tett a központ, de vannak olyan kérdések a működését illetően, melyeken – amennyiben maradok a székemben – változtatni szeretnék, főként a kompetenciákat illetően. Túl nagy lett a cég és túl szélesek a jogosítványai. A megoldás elsősorban a hatáskörök szűkítésében van. A megrendelői és a kontroll szerepkört a központnál kell hagyni, de a végrehajtói funkciókat a BKV-nak kell ellátnia.
– Az ellenzék egyik vesszőparipája a BKK vezérigazgatójával, Vitézy Dáviddal való viszonya. Létező ellentétről van szó?
– A dolog kissé túldimenzionált, de a sajtó ilyen: ha valamiből nagy ügyet akar csinálni, akkor képes rá. A fővárosnak tizenhat cége, így tizenhat cégvezetője van, akik egyenrangúak. Arról beszélni, hogy Budapest főpolgármestere és a város egyik cégének vezetője rivalizálnak, nem tudok mást mondani, hülyeség. Sokan azt is biztosan állítják, hogy Vitézy Dávid Orbán Viktor rokona, de ez sem igaz. A vezérigazgató értelmes és intuitív fiatalember, aki korábban sohasem vezetett még céget, így a tapasztalatlanságából néha valóban adódtak hibák, sőt ellentétek is. Ám ezeknek nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani.
– Szóba került, hogy egyik helyettese, György István vezetné a fővárosi kormányhivatalt. Nem szülhet ez konfliktust?
– Olyanokat írtak, hogy a „nyakamba ültetik György Istvánt”. Ez úgy butaság, ahogy van. Budapest választott főpolgármestere és a fővárosi kormányhivatal vezetője között semmilyen függelmi kapcsolat nincs. Az elmúlt ciklusban összesen két olyan ügy volt, amely mindkét hivatalt érintette, így elég ritka a találkozási pont. Emellett a főpolgármester-helyettessel régi barátságban vagyunk, rajtam kívül ő az egyetlen, aki 1990-ben már polgármester volt Budapesten. A BKK-t érintő kérdésen kívül soha semmiben nem volt nézetkülönbség köztünk, mégis néha úgy beszéltek rólunk, mintha ellenségek volnánk. Egyenesen örülök a kinevezésének, még támogattam is.
– Amennyiben az ősszel megnyeri a választást, mandátuma öt évre szól majd. Változtat ez bármit a hozzáállásán, tervein?
– Alapvetően nem. A kerületi polgármesterek együttműködését kell elősegíteni, a kormánnyal és a miniszterelnökkel pedig konstruktív munkakapcsolatra számítok. Csiszolni lehet és kell is a rendszeren, de mindent összevetve: az ország és a város vezetése ugyanazt akarja. Azon pedig senki ne sértődjön meg, ha a vidék és Budapest között adódó esetleges érdekellentétben a főváros mellé állok. Hozzáteszem, a vidékkel szemben nem ellenséges tónusban.
Hogy volt régen...?
