278 ember halt meg a fagy miatt Magyarországon 2017-ben a KSH adatai szerint. A kihűléses halálesetek száma a korábbi csökkenés után 2014-ben indult újra növekedésnek. A legtöbben saját, fűtetlen otthonukban vagy az utcán fagytak meg. A kormány a szociális tűzifa-programban látja a megoldást, az önkormányzatok szerint viszont a számok azt mutatják: jóval nagyobb az igény, mint a biztosított tüzelő mennyiség.
„Idősek vannak nálunk, egyedülálló idősek, akiknek fát hasítunk, bevisszük a fát, nem bír befűteni reggel, vagy valami ilyesmi, rájuk nézünk” - a napi teendőit sorolja az ATV Híradójának a Nógrád megyei Kutasó falugondnoka. Itt az emberek egymásra is figyelnek, és aki kér, az kaphat is segítséget, akár szociális tűzifát is.
Sok településen azonban a szegényebb emberek kénytelenek szinte mindent eltüzelni, amiről képesek lemondani, ha nem akarnak a saját lakásukban megfagyni. Rajtuk sok esetben az önkormányzatok sem tudnak segíteni, és nem azért, mert nem szeretnének.
„A kormány van, ahová ad elegendő forrást, van, ahová nem ad elegendő forrást, ennek okait mindenki döntse el, hogy mik lehetnek” – erről már Gémesi György beszélt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint egy biztos, hogy nincsen egy olyan jellegű egységes szociális védőhálóval biztosított forrásmennyiség, ami ahhoz elegendő lenne, hogy az önkormányzatok ezeket a feladatokat ellássák.
A kormány a szociális tűzifa-programmal és a falugondnoki hálózat kibővítésével elintézettnek tekinti a problémát. Az EMMI levelében azt írja: az életvitelszerű utcai tartózkodást is a hajléktalanok védelmében, a kihűlés veszélye miatt tiltotta meg a kormány.
„Az adatok inkább ennek az ellenkezőjét mutatják” – mondta Misetics Bálint. A hajléktalanokkal foglalkozó szociológus azonban azt mondja: amikor korábban egész Budapesten betiltották a hajléktalanságot, többen haltak meg az utcán élők közül kihűlés miatt, mint máskor.
„Én nem állítom, hogy eközött ok-okozati összefüggés van, az azonban kétségtelen, hogy a közterületi hajléktalanság üldözése nem csak arra ösztönözheti a hajléktalan embereket, hogy éjjeli menedékhelyre bemenjenek éjszakára, hanem éppen ellenkezőleg: arra is, hogy rejtettebb helyeken, közterületeken vagy akár magánterületen húzzák meg magukat” – fogalmazott a szociológus.
Misetics Bálint szerint félő, hogy a hajléktalanság kriminalizálása tovább növelheti a kihűléses esetek számát, ugyanis a hatóságok elől bujkáló emberekre a segítő szolgálatok is csak nehezen, vagy talán túl későn találnak rá.
(atv.hu)
Hogy volt régen...?
