A jegyző kötelező értesítésének célja az, hogy az adóst és családját csak akkor lakoltathassák ki, ha a jegyző a rendelkezésére álló keretek között megpróbált gondoskodni a család lakhatásának biztosításáról – közölte Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes a kilakoltatásokat firtató parlamenti kérdésre válaszolva. A politikus emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés a kilakoltatási moratóriumot mintegy két és fél hónappal meghosszabbította – írja a Magyar Idők.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a lakóingatlan kiürítésének tilalma november 15-től április 30-ig terjedő időszakra terjed ki a korábbi december 1-jétől március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium helyett – hívta fel a figyelmet Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes Oláh Lajos (DK) írásbeli kérdésére válaszolva. Az Országgyűlés honlapján elérhető dokumentumban Völner Pál azt írta, a meghosszabbított időtartam a nehéz helyzetbe jutó családoknak nyújt segítséget, hogy a lakás elvesztése miatti állapot ne járjon együtt automatikusan az élet veszélyeztetésével, az emberi méltóság sérelmével.
A képviselő kérdésére, hogy milyen segítségre számíthatnak a kilakoltatott családok, a miniszterhelyettes közölte: 2015. szeptember 1-jétől a lakóingatlanok esetében végrehajtást kérőket, az árverési vevőket, majd 2016. július 1-jétől a végrehajtókat is bejelentési kötelezettség terheli. Be kell jelenteni a lakóingatlan lefoglalását, majd a kiürítés tényét is közölni kell az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzővel.
Völner Pál hangsúlyozta: a jegyző értesítésének célja az, hogy az adóst és családját csak akkor lakoltathassák ki, ha a jegyző a rendelkezésére álló keretek között megpróbált gondoskodni a család lakhatásának biztosításáról. A bejelentési kötelezettség egy ideje az üdülőkre is vonatkozik, ha az adós lakhelyeként az üdülő címét jelölték meg. Völner Pál szerint ezt a módosítást az tette szükségessé, hogy azok is megfelelő időben megkapják a szociális intézkedések előkészítéséhez szükséges információkat, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak belépni a magáncsődeljárásba. A miniszterhelyettes hozzátette, a törvény arról is rendelkezik, hogy ha a végrehajtási eljárásban kiskorú is érintett, akkor minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az ügybe.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) a devizahiteles adósok megsegítése érdekében a hiteltartozásuk megszüntetésével egyidejűleg hozzávetőlegesen 35 ezer ingatlan tulajdonjogát szerezte meg az állam javára abból a célból, hogy kedvezményes bérleti jogviszony keretében biztosítsa az adósok és családtagjaik további lakhatását. Völner Pál válaszában részletesen ismertette a NET-programot, kitérve arra is, hogy a végrehajtási eljárásban érintett adósok jogi tanácsadásért fordulhatnak a területileg illetékes jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A nehezen viselhető terhek megkönnyítéséhez pedig többek között lakásfenntartási támogatást vagy átmeneti segélyt igényelhetnek. Völner Pál szerint azoknak a családoknak, amelyeknek lakóingatlanát nem értékesítették, jelentős segítséget nyújt az adósságrendezési eljárás, vagyis az úgynevezett magáncsőd, amelyet eddig 1353 esetben kezdeményeztek.
A miniszterhelyettes egyúttal emlékeztetett rá, hogy a 2002 utáni szocialista kormány megszüntette a korábbi otthonteremtési rendszert. – Ez a devizahitelezés felé terelte a magyar családokat, aminek eredményeként a lakossági devizahitelek összege több mint százszorosára emelkedett. Sem a baloldali kormány, sem az akkori jegybanki vezetés nem figyelmeztette a magyar embereket a devizahitelek árfolyamkockázatára – fogalmazott Völner Pál, hozzátéve, hogy több százezer magyar család került kilátástalan helyzetbe, sokakat fenyegetett a kilakoltatás veszélye. – A szocialista kormány egyáltalán nem foglalkozott a családok eladósodásával, és semmilyen támogatást nem adott nekik – tette hozzá.
Hogy volt régen...?
