Surányi György szerint az unortodox gazdaságpolitika nem hozott érdemleges gazdasági növekedést, és nem növelte a beruházásokat – írja az MTI.
Az alacsony beruházási rátát időlegesen stimulálhatja a jegybank, de a növekedési hitelprogram jelentős hányadát nem új beruházásra, hanem korábbi hiteleik kiváltására fordították a vállalkozások - mondta az Intesa Sanpaolo bankcsoport felügyelőbizottsági elnöke, egykori jegybankelnök a Joint Venture Szövetség konferenciáján Budapesten.
A jövő évi vállalati tervezés feltételeiről rendezett konferencián Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatott, hogy az ügyfeleket júniusban tudták értesíteni az alacsony kamatozású hitellehetőségről, és már augusztus végéig szerződést is kellett kötniük, hogy a hitel 30 százalékét szeptemberben folyósítani tudják.
Úgy vélte, ennyi idő alatt alapos fejlesztést előkészíteni, és az ahhoz szükséges hitelt elbírálni nem lehet, ez is oka lehetett annak, hogy a 750 milliárdos hitelkeretből 150-200 milliárd jutott az új fejlesztésekre, a nagyobb rész hitelkiváltásra szolgált.
Chris Mattheisen, a Joint Venture Szövetség elnöke, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója szerint nem a 80 százalékos adósságráta az ország legnagyobb problémája, hanem az, hogy stagnál a bruttó hazai termék (GDP). Tartós növekedést csak a külső és a belső piac élénkülése hozhat, és növekednie kell a beruházásoknak is - fogalmazott.
A beruházást az elnök nemcsak a külföldi cégek magyarországi invesztícióira értette, hanem a magyar vállalkozókra is. Mint hangsúlyozta, egy ország tőkevonzó képességét első helyen a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, majd a versenyképes adórendszer és a jogalkotás minősége határozza meg.
Surányi György az elmúlt évtizedeket bemutató több adatsorral illusztrálta, hogy Magyarország folyamatosan lemarad a régiós versenytársai mögött, holott tíz éve még előttük járt. Példaként említette, hogy a munkanélküliség megduplázódott, és az utóbbi időben kimutatott javulás sem attól van, hogy új beruházások nyomán új munkahelyek keletkeztek, hanem a közmunka javított az adaton.
Véleménye szerint a teljes adósság növekedett az utóbbi 3 évben, amit a 3 ezer milliárdos magánnyugdíj-pénztári vagyon elköltésével magyarázott, hiszen annak nyomán a jövőben többlet kiadása keletkezik az állami költségvetésnek. Márpedig stagnáló gazdaságban, ha egy kiadás növekszik, a torta többi szeletét kell vékonyabbra szabni - vonta le a következtetést.
A volt jegybankelnök szerint előre látható volt, hogy az egykulcsos szja, a családi adókedvezmény és a társasági adó kulcsának a csökkentése nem növeli a belső fogyasztást.
Surányi György a nem szokványos eszközöket nem kifogásolta, csupán azt, hogy azok hatástalanok maradtak. Az adócsökkentések miatt kiesett 800-900 milliárd forint pótlását azóta is keresi a kormány, egyik pótló eszköz volt például a több ágazatot érintő különadó - mondta. Az infláció csökkenéséről úgy vélekedett, hogy a rezsicsökkentés miatti esés nem organikus fejlődés eredménye, és hosszabb távon nem fenntartható.
Wolf László a banki hitelezés visszaesését a lakáshitelek példáján érzékeltette. A válság előtt a bankok havi 100 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki, ebből az OTP 28 milliárddal részesedett. Ma a havi kihelyezés a piacon 20 milliárd, ebből az OTP része 6-7 milliárd forint.
A magyar gazdaságból 3,5-4 milliárd euró beruházás hiányzik - vélte a vezérigazgató helyettes. A bankok rossz hitelállománya közelít a 20 százalékhoz, ez is fékezi a hitelezést, továbbá egyes bankok tőkehiánnyal küzdenek. Az elmúlt 2 évben 3 milliárd euró tőkét hoztak a tulajdonosok a magyar bankjaikba - fejtette ki.
Hogy volt régen...?
