Már több százezren élnek olyan településen, ahol nincs gyógyszertár.
A kistelepüléseken egyre több patika szűnik meg, ami elsőként jelzi a gyógyszertárak működtetésével kapcsolatos problémákat. Mindenekelőtt a tizenkét éve változatlan árrésrendszerhez kellene hozzányúlni, mert a növekvő költségek finanszírozása egyre nehezebb. A patikusok oltani és szükséghelyzetben receptet felírni is tudnának, a vény nélküli gyógyszer-házhozszállítás újbóli engedélyezése pedig a vevőknek is jó lenne.
Az elmúlt tizenkét évben folyamatosan csökken a hazai gyógyszertárak száma, és ez a folyamat a kistelepülési patikák megszűnésével felgyorsulhat – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) helyzetértékelő sajtótájékoztatóján.
A Covid nem javította, sokkal inkább rontotta a gyógyszertárak helyzetét, ami egyre inkább visszahat a lakossági gyógyszerellátásra, főleg vidéken, a kistelepüléseken ennek már markáns jelei mutatkoznak. A magyarországi gyógyszertárak 90 százaléka hálózathoz tartozik. A patikák függetlensége megmaradt, de a hálózati társulás elterjedtsége mutatja, hogy az megfelelő gazdasági hátteret biztosít a kisebb-nagyobb egységek működéséhez.
Az elmúlt 12 évben bőven 200 felett van a bezárt gyógyszertárak száma, csak tavaly 17 fiókpatika szűnt meg, idén pedig az első két hónapban már hat.
Nagyjából 670 ezer ember él olyan településen, ahol nincsen gyógyszertár, év végére pedig 700 ezren is lehetnek.
Hogy volt régen...?
