Egy kipihent munkaerő jobb teljesítményt nyújt – ezért is érdekelt a munkáltató a SZÉP Kártya béren kívüli juttatásként történő használatában, nem beszélve a mögötte lévő adókedvezményről. A kártya 2011-es bevezetése óta jelentősen nőtt a belföldi turizmus, ezzel a szezonális munkában emelkedett a foglalkoztatottak száma. A SZÉP Kártya gazdasági jelentőségéről, valamint a július elsejétől életben lévő változások szükségességéről Nemes Andreát, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának főosztályvezetőjét kérdezte a Rádió Orienten.
A SZÉP Kártya 2011-es bevezetésének jogszabályi alapját a 2010-es személyi jövedelemadó törvény teremtette meg – mondta el az előzményekről a főosztályvezető, hozzátéve, hogy céljuk egy a belföldi turizmust, ezen keresztül a hazai turizmusban érdekelt kis-és mikrovállalkozásokat segítő, erősítő eszköz megteremtése volt. A kártya pozitívumairól Nemes Andrea elmondta, hogy a munkáltatók duplán érdekeltek abban, hogy ezt a juttatást nyújtsák dolgozóiknak: egyrészt a mögötte álló adókedvezmény miatt, másrészt mert a kipihent, friss munkaerő jobb teljesítményt nyújt, ami a cég eredményeiben is megmutatkozik. 2012-re a kártya forgalma szépen felfutott, az emberek igényelték a béren kívüli juttatás keretén belül, a turisztikai vállalkozók is megismerték a lehetőséget, és a munkáltatók is kínálták dolgozóiknak a SZÉP Kártyát. A 2013. januárjától-júniusig tartó időszak további növekedést mutat, ahogy a belföldi turizmus népszerűsége is, már 21.000 munkáltató kínálja a lehetőséget és 40 milliárd Ft-ot töltöttek fel a kártyákra ebben az évben. A 847.000 kártyatulajdonos mellett 19.000 társkártyatulajdonos is élvezi a kártya nyújtotta lehetőségeket. A SZÉP Kártyát elfogadó helyek száma is egyre növekszik, júniusi adatok szerint a három kibocsátó már 48.000 elfogadóhellyel rendelkezik országszerte.
A Széchenyi Pihenő Kártya egy plasztikkártya, ami nagyon praktikus és kényelmesen használható, modern fizetőeszköz. Az elektronikus formátumból következően nincsenek címletek, így nem kell az utalványokat számolgatni, pontosan annyi összeget vesznek le róla, amennyibe a szolgáltatás került - hangoztatta Nemes Andrea. Hozzátette: a jutalékrendszert, amit a szolgáltatók fizetnek a kártya kibocsátójának, igyekeztek a legminimálisabbra csökkenteni, ez 1,5 százalék.
Az egyre népszerűbb fizetőeszköz felhasználási körének bővítésére mutatkozott igény - mondta a főosztályvezető. Ezért 2013. július 1-től gyógyfürdő és strandbelépő is váltható mind a három zsebből. Eddig az első és a második alszámlára igényelt összegből ezt nem lehetett fizetni, csak a harmadik alszámláról. A fürdők és fürdőzők közös kérése volt, hogy ezt a rendszert átalakítsák, ami most megtörtént.
A SZÉP Kártyára 450.000 Ft-ig lehet béren kívüli juttatást kérni, kedvező adózási feltételekkel. Három alszámla (zseb) van rajta: a szállásra 225.000 Ft, a vendéglátásra 150.000 Ft igényelhető, a szabadidős tevékenységek fedezésére pedig 75.000 Ft tölthető fel kedvezményes adózás mellett. Régen csak ez utóbbi zsebből lehetett fürdőjegyet venni, most már mindegyikből. Egyéb ésszerű változások is életbe léptek idén július 1-én, a szállodában, ha a szálláshely-szolgáltatáson kívül más szolgáltatást is igénybe veszünk – pl. éttermet, masszázst, kozmetikát – azt is mind fizethetjük az első, vagyis a szállás zsebből. Mivel az aktivitás és a sport nagyon fontos, ezért szabadidős sportrendezvények nevezési díját is fizethetjük mostantól a harmadik alszámláról - ismertette Nemes Andrea.
A dolgozók szívesen használják ezt a kártyát, de kellő ösztönző a munkáltató számára is. Ennek példájaként a főosztályvezető elmondta: 100 forint munkabér kifizetése a munkáltatónak 196 forintjába kerül. Béren kívüli juttatásnál ez az összeg csak 135 forint. A jelentős adókedvezmény mellett a munkáltatók azt is észreveszik, mennyivel jobban teljesít egy kipihent, feltöltődött dolgozó - mutatott rá a szakember.
Két összehasonlítás készült ebben az évben a béren kívüli juttatási elemek népszerűségéről, mindkettő szerint első helyen áll a SZÉP Kártya, másodikon az Erzsébet-utalvány, harmadikon az egészségpénztári szolgáltatások. A helyi közlekedés megváltása viszont már eltérő, egyik felmérés szerint negyedik, másik szerint viszont már csak a hatodik helyen áll. A válság a béren kívüli juttatásokra is rányomta a bélyegét, de 2012-ben már elérték a válság előtti szintet és ez a trend folytatódik – szögezte le Nemes Andrea. A kisvállalkozásoknál ez nehezebb, de ahogy növekszik a vállalat mérete, egyre szívesebben élnek a béren kívüli juttatások lehetőségével.
A SZÉP Kártya egyre növekvő népszerűsége is hozzájárul, hogy 2013 kimondottan jó év a turizmus szempontjából, a május különösen kedvező volt - mondta a szakember. Az emelkedés több szempontból is örvendetes, hiszen a turizmus GDP-hez való hozzájárulása 5,9 százalékos. Foglalkoztatási hatása is jelentős, hiszen szezonálisan is sokan dolgoznak a turizmusban. A magyarok körében a legnépszerűbb célpont továbbra is a Balaton, de pl. Észak-Magyarországot is egyre többen keresik fel.
Hogy volt régen...?
