Az információs technológia segítségével jelentős mértékben javítható a nagyvárosok közlekedési és közműszolgáltatási hatékonysága, amelybe a polgárok is könnyen bekapcsolódhatnak – írja a Magyar Idők. A modern eszközök és alkalmazások a bűnüldöző szervek munkáját is megkönnyíthetik, ugyanakkor van ok az óvatosságra: a kritikus infrastruktúrát érő kibertámadások komoly károkat okozhatnak megfelelően kiépített védelmi mechanizmusok hiányában.
Hétfőn indult útjára egy új nemzetközi online kezdeményezés World Smart City néven, amelynek célja a világ azon városvezetőinek egy közösségbe szervezése, akik az új típusú technológiák felhasználásával létrejövő városfejlesztések során széles körű tapasztalatokat szereztek, vagy még csak gondolkoznak az okostechnológiák bevezetésén. A programhoz csatlakozott szakértők többek között abban is segítik a helyi döntéshozókat, hogy feltárják a bevezetni kívánt, de végül meghiúsult reformok hátterében álló okokat. Miről is szólnak ezek az úgynevezett okosvárosprojektek? A legfrissebb információs és kommunikációs technológia használatával hatékonyabb és magasabb minőségű szolgáltatások nyújthatók a városlakóknak. Ezek a költségcsökkentés mellett az erőforrások átgondoltabb felhasználásával hosszabb távon a fenntartható fejlődést is szolgálják, nem mellékesen növelik a közelégedettséget. Az internet és a különböző kommunikációs eszközök segítségével látványos eredmények érhetők el a közlekedésben, az egészségügyben vagy éppen a közműszolgáltatások javításában. A jövőben még fontosabb lesz a polgárok bevonása ezekbe a projektekbe, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének kétharmada városi környezetben él majd.
Európában számos példa létezik az okosvárosmodellre. Amszterdam kiemelkedik ezek közül, hisz a legnépesebb holland városban több tucat, az önkormányzat, helyi vállalkozások vagy akár lelkes civilek által létrehozott kezdeményezést integráltak egy közös rendszerbe, növelve a döntéshozatal hatékonyságát. A Mobypark okostelefon-alkalmazás például lehetővé teszi a privát parkolóhelyek ad hoc kiadását. Az évek során rendkívül elterjedtté vált applikáció segítségével kimutatható mértékben tehermentesült a helyi közlekedés. A városvezetés ugyanis a Mobypark által szolgáltatott információknak köszönhetően pontos képet kap az igények változásáról és a városba irányuló, illetve az azon belüli forgalom legfrissebb trendjeiről. Az amszterdami városvezetés mindemellett élőben is nyomon követi a helyi közlekedés alakulását, tájékoztatva a sofőröket az esetleges balesetekről és forgalmi fennakadásokról. Az energiapazarlás elleni harc jegyében egyes kerületekben bevezették a köztéri világítás racionalizálását: az aktuális időjárási helyzetet és forgalmat figyelembe véve állítják be a kihelyezett lámpatestek fényerejét.
Barcelonában szintén elsősorban a közlekedés területén használták fel a legmodernebb technológiákat. Az egyik forradalmi újítás eredményeképpen a balesetekhez legközelebb eső mentőállomásról riasztott járművek folyamatos zöldhullámot kapva a legrövidebb úton érhetnek a helyszínre. A jelzőlámpák összehangolásával a tömegközlekedés is sokkal gyorsabbá tehető, ami hosszú távon számos sofőrt csábíthat el a volán mellől. A szűkös erőforrások és a fenntartható fejlődés szintén komoly szerepet kapott a katalán nagyvárosban megvalósuló fejlesztések során. A város egyik parkjában például adatokat kapnak a kertészek a növényeknek szükséges víz aktuális mennyiségéről, ezáltal csökkentve a felesleges vízfogyasztást.
Svédország már a kilencvenes évek közepétől kezdve tudatosan törekszik az információs technológiák alkalmazására. Stockholmban jelentős eredményeket ért el az energiafelhasználás optimalizálása és a közlekedés észszerűsítése terén. A város kutatási-fejlesztési központjának otthont adó kerületben az egyetemek, a techvállalatok, valamint a helyi önkormányzat közösen dolgozik újabb tervek kidolgozásán. Koppenhágában, Oslóban és Helsinkiben is hasonló kezdeményezések adták az okosváros-fejlesztések alapját.
A trenddel egyre több nagyváros igyekszik haladni, így az utóbbi években Budapesten is megvalósult több olyan projekt, amely megkönnyíti a városlakók életét. A BKK Futár nevű alkalmazásával akár okostelefonunk képernyőjén is követhetjük a következő tömegközlekedési eszköz érkezését, ezáltal megkönnyítve az útvonal esetleges újratervezését. Kiemelkedik a kreatív szféra sarokpontjának tartott Design Terminál City Lab nevű kezdeményezése is, mely lehetőséget teremt a városfejlesztés iránt érdeklődő szakembereknek a területen szerzett tapasztalatok megosztására, a szakmai tudás elmélyítésére. A Fővárosi Önkormányzat által is támogatott programhoz többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott.
A bűnmegelőzésben is segíthetnek a projektek, mondta Orbók Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusza, aki az okosvárosok kibervédelmi kérdéseit kutatja. A fiatal szakértő kiemelte, hogy a város biztonságosabbá tételéért több rendszert is létrehoztak a fejlesztők. Ezek részben a térfigyelő kamerákon alapulnak, illetve azokat használva egy automatikus segélyhívó rendszert szolgálnak ki. A segélyhívások szinte minden vészhelyzetre be vannak programozva. Többek között tűzeset, autóbaleset, bűncselekmény vagy természeti katasztrófa esetén is automatizált mechanizmusok alapján érkezik a riasztás az illetékes hatóságokhoz. A kamerákat arcfelismerő rendszerrel párosítva jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni a keresett személyek nyomon követésében. Az okosvárosok számára a legnagyobb kihívást a számítógépes rendszert érő kibertámadások jelentik. Orbók Ákos úgy látja, hogy az okosváros definiálását illetően jelenleg még nincs egyetértés a tudományos közéletben, de az információs technológia mindenképpen sarokkő. Éppen ezért rendkívül fontos a kibertámadások elleni védelem megerősítése és a külső kitettség mértékének csökkentése. A szakértő hangsúlyozta, hogy a hagyományos, ma is érzékelt kockázatok rövid távon is könnyen felerősödhetnek, de a rendszerek összetettségének és az egymásrautaltságnak olyan hatásai lehetnek a jövőben, amelyekre ma még nem tudunk megbízható választ adni. A rosszindulatú szoftvereket használó hekkerek mellett komoly problémát okozhatnak a mesterséges intelligenciában rejlő veszélyek. A legjobb technika ezek elhárítására az okos városlakó, aki tudatosan és felelősségteljesen használja az okosváros nyújtotta lehetőségeket.
Hogy volt régen...?
