Jelentősen javulhat a közutak állapota Magyarországon annak az ötéves cselekvési és finanszírozási tervnek köszönhetően, amelyről a kormány december végén döntött – mondta el a Magyar Idők kérdésére Nemes-Nagy Tibor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
Öt év alatt összesen csaknem 401 milliárd forint forrást irányzott elő a kormány egy december végi határozatában a közúti közlekedési infrastruktúra üzemeltetési, karbantartási feladatainak finanszírozásához – mondta Nemes-Nagy Tibor. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. decemberben kinevezett vezérigazgatója elmondta, hogy kormányhatározat alapján feladataik ellátására évről évre növekvő finanszírozáshoz jutnak. Az ötéves szerződés kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a társaságnak. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a középtávú finanszírozás egyértelműen a közutak stratégiai jelentőségére utal. A jogszabály a közúthálózat üzemeltetési, karbantartási feladatait jelöli meg, de külön pont rendelkezik a felújítási feladatok finanszírozásáról. Ennek részleteit február végére kell kidolgozniuk az érintett tárcáknak.
Az állami közúthálózat közel 32 ezer kilométernyi, ebből 1800 kilométer gyorsforgalmi út. Ezt a hálózatot kell a közlekedésre alkalmas állapotban tartani, ami különösen télen nem könnyű feladat. A téli időszak változatos feladatot ad a Magyar Közútnak, hiszen a vastag hótakarótól s a hófúvástól kezdve az ónos esőig sokféle veszély leselkedik ilyenkor a közlekedőkre. Különösen a fagypont körül változó hőmérsékletek nehezítik meg elsősorban az autósok – és persze a közutasok – dolgát, főként a hajnali fagyok okoznak veszélyes síkosságot az utakon. Ekkor mintegy nyolcszáz járművel kell hó- és jégmentesen tartani a hálózatot. Egy átlagos télen 130-140 ezer tonna sót szórnak ki az utakra, és mindehhez 5800 állandó munkavállalójuk mellett mintegy 3000 közfoglalkoztatott munkás van a segítségükre. Az ötéves fejlesztési időszak végére a 800 darabos gépjármű állományt igyekeznek 150-nel megnövelni.
A tavasz beköszöntével pedig kezdetét veszi a kátyúzás. A hazai közúthálózatra – amelyen az Országos Közúti Adatbank adatai alapján 51,2 százalékban rossz és 11,8 százalékban nem megfelelő burkolatállapot jellemző – bőven ráfér a korszerűsítés és felújítás. Az ok a jelentős forgalomnövekedés, amelyet a korszerűsítés üteme nem tudott követni. Minél régebben készült vagy felújított egy út, annál több vele a probléma. A már idézett adatbank szerint több megyében nagy számban vannak olyan alsóbb rendű utak, amelyeket 1970 előtt épültek, és még makadámszerkeze-
tűek. Veszprémben, Hevesben, Tolnában az utak nagyobb része ilyen. Sok megyében a hetvenes években leaszfaltozott utak vannak többségben. Márpedig egy utat 15-20 évente fel kell újítani. Az elmúlt időszakban azonban csak az állami közúthálózat két százaléka újult meg évente.
– A felújításra azért is szükség van – mutatott rá a vezérigazgató –, mert uniós csatlakozásunkkor vállaltuk, hogy az útjainkat 11,5 tonnás tengelyterhelésre erősítjük. Ezt folyamatosan teljesítjük, de még vannak lemaradásaink. Vidéken találunk olyan hálózatot, ahol annak több mint fele nem alkalmas a 11,5 tonnás terhelésű tehergépjárművek súlyának elviselésére. Ez a helyzet például Békés és Zala megyében. A gyorsforgalmi közúthálózatnak is mintegy 20 százaléka is megerősítésre vár.
Az országos közutak mintegy 27 százaléka településeken halad keresztül. Ezeken a szakaszokon külön gondot jelent a csatornafedelek kérdése. A vezérigazgató szerint az elkövetkezendő időszakban az érintett feleknek sokkal hatékonyabban együtt kell működniük a problémák megoldása érdekében.
Hogy volt régen...?
