A Veszprém-Balaton 2023 (VEB2023) Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt nem csupán kulturális programsorozat, hanem annál több: régióalkotási és közösségépítési folyamat is – hangsúlyozta pénteken Budapesten Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Az EKF projektek négy évtizeddel ezelőtti elindításával az EU célja az volt, hogy bemutassa az európai kultúra sokszínűségét, építse az európai identitást, ugyanakkor megerősítse a helyi közösségek önazonosságát is – emlékeztetett a VEB2023 programot bemutató pénteki konferencián Navracsics Tibor, aki korábban kormánybiztosként felelt a program megvalósításáért.
Mint kiemelte, az EKF program prioritásai jellemzően a turizmus fejlesztése, az imázskezelés, a városi revitalizáció, valamint a munkahelyteremtés.
A veszprémi pályázat egyik inspirációs forrása a 2013-as Marseille-Provence EKF projekt volt, amely szintén regionális alapon gondolkodva, 950 projekten keresztül több mint 11 millió látogatót vonzott – jegyezte meg.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország közvéleménye előtt a balatoni térség ugyan egy egységként jelenik meg, de közigazgatásilag három megyére tagolódik, ami számos szempontból jelent nehézséget.
A gazdasági hátteret bemutatva elmondta, hogy a Közép-Dunántúl dinamikusan fejlődik, noha a járványidőszakot megszenvedte a térség turizmusa. Az északi parton erős a vállalkozási környezet, a déli part azonban még fejlesztésre szorul – tette hozzá.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: a balatoni régió megközelíthetőségén, a közlekedési infrastruktúrán javítani kell, az északi part ugyanis még nem rendelkezik gyorsforgalmi útbekötéssel. További probléma, hogy a Balaton nem körbevonatozható, nehéz vasúton eljutni egyik partról a másikra – mutatott rá.
Mint hozzátette, a 2023-as EKF projekt kapcsán viszonylag kevés fejlesztésben gondolkodtak, de az egész régióra figyelve, elsősorban helyreállításokra, a közösségi létet elősegítő beavatkozásokra koncentrálva.
A program távlati célja, hogy a Veszprém-Balaton régióban egy fenntartható gazdasági modell jöjjön létre, amelynek lényege nem a nagyipar, hanem a kézműves ipar, a gasztronómia és a Pannon Egyetemre építve az IT-szektor – mondta el Navracsics Tibor.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere szintén arról beszélt, hogy az EKF pályázat nemcsak kulturális projekt, hanem város- és térségfejlesztési eszköz.
Veszprém lakosságszám alapján a 15-16. legnagyobb magyar város, az élhetőségi listán azonban 1-2. A cél az, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb városai között legyen – fogalmazott a polgármester.
György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a technikai fejlődés, az innováció veszélyeket is hordoz, de rengeteg lehetőséget is tartogat. Ezért nem félni kell tőle, hanem élni kell vele – mutatott rá.
A konferencia délelőtti panelbeszélgetésén Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője, Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Müpa vezérigazgatója, Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Központ ügyvezető igazgatója és Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója a kultúra közösségépítő erejéről cseréltek eszmét, kiemelve, hogy a VEB2023 sikeréhez a kultúraközvetítés innovatív útjaira van szükség.
(OPH)
Hogy volt régen...?
