A Szinapszis friss kutatása szerint a magánegészségügyi szektor árbevétele 2021-ben jelentősen meghaladja a 100 milliárd forintot is.
A száz legnagyobb magánklinika és magánegészségügyi intézmény 2020-as árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot, az alkalmazottaik száma pedig hatezer fő felett van – mondta a Digital Health konferenciáján Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató Intézet munkatársa. A 2021-es adatokat már nagyjából látják, és további szignifikáns növekedést prognosztizálnak a magánszolgáltatóknál – tette hozzá.
A magánellátás fővárosközpontú, az ellátók nagy része Budapestre koncentrál. A szakember szerint a következő évek trendje az lesz, hogy az országos szintű szolgáltatók tovább fejlődnek-e vagy sem.
A magánellátóknál dolgozók között sok a főállású szakember, de az alkalmazottak gyakran párhuzamosan dolgoznak az állami rendszerben is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben Magyarországon 38 900 orvos dolgozott, 22 ezren 45 év felettiek.
Nőtt a saját zsebből költés
A magánegészségügy térnyerése nagyon erőteljes, a szektor súlya folyamatosan nő Magyarországon, az állami egészségügy költségvetése korlátos, és az állami ellátórendszerek nem győzik a megnövekedett betegszámot. Mára már kiépült az állami rendelőkkel, kórházakkal párhuzamosan működő magánegészségügyi rendszer is Magyarországon.
A reprezentatív kutatás adatait ismertetve Kertész Balázs elmondta, amikor magánegészségügyi szolgáltatót választ valaki, annak fontos, hogy a betegellátó ismert legyen, fontos a szolgáltatás minősége, de a bizalom és az ár is a döntő érvek között szerepel a választásnál.
Egy háztartás esetében az egészségügyi költés tekintetében 2021-ben 270 ezer forint kiadást mért a Szinapszis kutatása, 2022-re 6,7 százalékos emelkedés látszik, az idén 290 ezer forintra emelkedhet a háztartások saját zsebből történő egészségügyi kiadása, a növekedés megegyezik az infláció mértékével– tette hozzá a szakember.
Ugyanakkor egyes területeket kiemelve az látszik, hogy a magánellátásra fordított összeg 50 százalékkal emelkedett, a diagnosztikai ellátásra fordított összegek 90, a fogorvosra költöttek pedig 40 százalékkal nőttek egy év alatt. A hálapénzzel kapcsolatban 80 százalékos csökkenést mértek.
Az állami ellátásban a háziorvosokkal a legelégedettebbek
Az egészségügyi ellátókba vetett bizalommal kapcsolatban elmondta, az állami ellátórendszerben a háziorvosokban bíznak a legjobban az emberek, a nullától tízig terjedő skálán 6,4 pontot értek el az alapellátó doktorok, a legrosszabb a presztízse a fekvőbeteg-ellátóknak van, 5,2, ponttal a járóbeteg-ellátók pedig 5,5-et kaptak.
A magánklinikákkal a legelégedettebbek a betegek, 7,2 pontot szereztek a tízből.
Az állami és magánszolgáltatók jellemezésével kapcsolatban a kutatásból az is kiderült, hogy válaszadók szerint a szakértelem megvan az állami ellátásban is, de a motiváltság hiányzik. A magánegészségügyi ellátók modernebb eszközökkel rendelkeznek, és a betegútszervezés is jobban megy nekik, a páciensek nem vesznek el az ellátás útvesztőiben. A friss kutatás szerint a lakosság 36 százaléka vett már igénybe és tervez is igénybe venni magánegészségü
Van mozgás az ügyfélkörben, véli Kertész Balázs, mert a megkérdezettek 23 százaléka azt mondta, korábban nem vett igénybe magánszolgáltatót, de most tervezi, hogy az egészségügyi problémáival magánorvost keres fel. A megkérdezettek harmada pedig azt válaszolta, korábban sem vett igénybe magánellátót és nem is tervezi, hogy a jövőben ezt megteszi.
(VG)
Hogy volt régen...?
