A Balaton jövője volt a témája annak a turisztikai konferenciának, amelyet a Somogyi Hírlap rendezett. A földvári kikötőből indult az I. Balatoni médiahajó, amelyen azok a közéleti és gazdasági szereplők vettek részt, akik már sokat tettek a magyar tengerért. A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen tavat álmodnak meg 2030-ra. A Magyar Turisztikai Ügynökség még az idén új pályázatokat ír ki a balatoni strandok és vendéglátóhelyek fejlesztésére. A támogatást az infrastruktúra-fejlesztésre és vizesblokkok kialakítására használhatják majd fel a tóparti önkormányzatok.
A turizmus teljesítményéről beszélt a rendezvény szakmai partnere, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán ismertette, hazánkban tavaly közel hatmillió turista fordult meg, akik 30 millió vendégéjszakát töltöttek el nálunk. – A Magyar Turisztikai Ügynökség paradigmaváltást hirdetett a turizmusban – emelte ki Guller Zoltán, hozzátéve: 2030-ra az iparág hozzájárulása a nemzeti össztermékhez az osztrák turizmus teljesítményét kell elérje. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai térsége a Balaton, hiszen a kereskedelmi szálláshelyek árbevételének 17 százaléka itt realizálódik, tavaly közel 1,5 millió belföldi és 453 ezer külföldi vendég pihent.
A vezérigazgató bejelentette, hogy még idén új pályázatokat írnak ki a balatoni strandok fejlesztésére. A támogatást az infrastruktúra fejlesztésére és vizesblokkok kialakítására használhatják majd fel a tóparti önkormányzatok. Mint mondta, szándékaik szerint egy vendéglátóhelyek fejlesztését célzó, hasonló pályázatot is elindítanak. A Kisfaludy szálláshelyfejlesztési program eredményeit jövő héten jelentik be – fűzte hozzá.
A Balatoni Turizmus Szövetség is évek óta azért dolgozik, hogy a tó egész évben vonzó legyen. Hoffmann Henrik, a szervezet elnöke úgy fogalmazott: a fejlődés nem csak térkőben és téglában mérhető. – Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a balatoni tömegturisztikai hagyományokat sikerült lebontani. A Balaton ma már egy vonzó és egyébként szexi, sokkal magasabb presztízsű üdülőhely, mint korábban – fogalmazott. Arra is kitért, hogy nem lehet elhallgatni a munkaerőhiány problémáját a turizmusban sem, amelynek megoldásában hosszú távon az önkormányzatoknak és az államnak is szerepet kell vállalnia.
Négy éve alakult a Balatoni Kör, amely az új ötletek megvalósításában vállal komoly szerepet. Laposa Bence elnök úgy fogalmazott: az elmúlt négy évre biztosan az újkori Balaton történetének hőskoraként fogunk emlékezni; a balatoni turizmust a szervezet igyekszik átdefiniálni. A borász szakember kiemelte a helyi termékek szerepét, ami szerinte amiatt fontos, mert a vendég számára a Balatonnál töltött idő minőségét javítja.
– Az alapvető probléma szerintünk az, hogy a Balaton még mindig nem tud elrugaszkodni a „lángos, nyár, strand” szavak hármasától – fogalmazott Tóth Balázs, a balatonlellei BL Yacht Club ügyvezetője. Szavai szerint van a téli Balatonnak egy hívószava, amely érdekelheti az embereket. Ezt bizonyítják a BL Yacht Club közkedvelt téli programjai, mint a téli vitorlásverseny-sorozat, a balatonlellei adventi vásár vagy az adventi gasztropiknik.
Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója a médiahajón a szakképzés szerepéről beszélt.
– Minden együtt van ahhoz, hogy egy új modellt építsünk fel, és ennek keretében jelennek meg a szakképzők – fogalmazott Szamosi Lóránt. – Az új generációs szakképzők pedig már proaktív módon megpróbálják kitalálni a munkaadók igényeit. Nekünk már nem önmagunkhoz képest kell jónak lenni, hanem nemzetközi versenyben kell megállni helyünket, s ezzel így van a Balaton is – mondta a szakember.
Nőtt a fürdők látogatottsága
A Magyar Fürdőszövetség adatai szerint közel 7 százalékkal magasabb árbevételt értek el a szövetség tagjai idén a nyári szezonban, mint tavaly, habár az esős időjárás miatt a vendégek száma stagnált – közölte Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke az MTI-vel. Mint mondta, a korábbi években 6-8 százalékkal nőtt a vendégek száma. Az idén azonban jellemzően az egyéb szolgáltatások bevételei nőttek jobban a létesítményekben, mint a fürdőszolgáltatásból származó forgalom. Idén júniusban és július első felében a szokatlanul hűvös és csapadékos időjárás két számjegyű – akár 30 százalékot meghaladó – visszaeséseket hozott a tavalyi év hasonló időszakának forgalmához képest. A késve melegedő július és a forró augusztus azonban kompenzálta a kiesést, és a hazai fürdőkbe végül átlagosan egy százalékkal több vendég látogatott el, mint egy évvel korábban – mondta az elnök. Megjegyezte: kiugró vendégszámadatok csak néhány fürdőben – jellemzően az északkeleti országrészben – jelentkeztek, ami elsősorban a szolgáltatások fejlesztésével, új attrakciókkal magyarázható. A fürdőszövetség adatai szerint a látogatószám országosan a fürdők 40 százalékában emelkedett.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
