Akár 30 milliárd forint bevételtől eshet el idén a költségvetés az Európai Bizottság azon döntése miatt, amellyel felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra kivetett „egészségügyi hozzájárulás” és a élelmiszerlánc-felügyeleti díjak magyarországi alkalmazását. A kormány előtt a pénz pótlására több lehetőség is áll – írja a napi.hu.
Az Európai Bizottság mai döntésével felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra kivetett különadó magyarországi alkalmazását, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak keresztelt kiskereskedelmi büntetőadó beszedését is. Mind a két adónál Brüsszel azt kifogásolta, hogy indokolatlan mértékben alkalmazza a kormány a progresszív kulcsot, vagyis az adóval a nagy forgalmú - jellemzően külföldi - cégeket sújtja, ezzel beavatkozik a piaci versenybe.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem új adó, ám 2014 végén alakította át drasztikusan a fideszes parlament: az adó célja az élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket végző kormányzati szerv eltartása, ami jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 2014 decemberéig minden cégnek a bevétele 0,1 százalékát kellett a költségvetésbe befizetnie, ebből fizették a Nébih működési költségeit. Idén januártól azonban a bevételtől függően 0-6 százalékig terjedő adó terheli a cégeket úgy, hogy az adó javát a nagy forgalmú láncok fizetik. Nem is lehet egyelőre tudni pontosan, hogy a költségvetés mekkora bevételre tesz szert ebből a forrásból, ugyanis a forgalom alapján akár 25 milliárd forintot meghaladó bevétele is keletkezhet az államnak.
Kézzel fogható a büntetés
Nem is adják oda a Nébihnek a teljes pénzt: ugyanis a hivatal az idén 15,4, jövőre pedig 20,8 milliárd forintot kap a bevételből az elfogadott éves költségvetési törvények szerint. A maradékot az állam lefölözi és megy a központi költségvetésbe - vagyis ez bizonyíthatja azt a gyanút, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem egy kvázi illeték, hanem egy büntetőadó.
A dohányipari vállalkozásokra idén januártól kivetett extra egészségügyi hozzájárulást egyszeri díjként vetették ki. Az idén 11,5 milliárdot kellett volna a cégeknek befizetniük. A 2016-os adótörvények ismertetésekor ugyanakkor bejelentették, hogy az egyszeri adó állandósul, így a már elfogadott 2016-os költségvetésben is fillérre pontosan ekkora összeggel számolnak bevételként.
Így első hangon 2015-ben 26,9-30 milliárd forintos bevételt fenyeget a két brüsszeli döntés, s jövőre is hasonló összegről lehet szó. A felfüggesztés vagy a brüsszeli vizsgálat végéig tart, vagy addig, amíg a parlament nem alkot egy új szabályt. Ez utóbbi történt a reklámadó esetében is: a kormány 50 százalékra emelte a reklámadó felső kulcsát, amit szintén felfüggesztett Brüsszel. A parlament ennek ismertében újratárgyalta a reklámadót, a kulcsot egységesen 5,3 százalékra csökkentette, igaz 100 millió forintos reklámbevétel alatt nulla százalékos maradt a kulcs. Ezzel a döntéssel a parlament megszüntette a progresszív adókulcsot.
Honnan pótolhatják a kieső pénzt?
A 30 milliárd forintos tétel pótlása a kormányt, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium számára nem megoldhatatlan feladat - igaz, az adószabályok módosításának sok értelme idén már nem lesz. A parlament jelenleg nyári szüneten van, hacsak nem tartanak rendkívüli ülést, akkor az új adószabályok szeptemberben kerülhetnek a parlament elé. Az adószabályok az elfogadást követő 30. nap után lének hatályba, így a normál menetrend szerint október közepén lehetnek meg az új törvények.
Így nem marad más megoldás, mint a kieső 20-30 milliárdot a kiadások csökkentésével pótolni, ráadásul a Nébih finanszírozásra is új forrásokat kell találni. Erre a célra szolgál aköltségvetés általános tartaléka, amelyben még 60 milliárd forint van, de akár felhasználható az Országvédelmi Alap is, amelyben 30 milliárd forint van.
Reagált az NGM
"A kormány egyelőre csak az Európai Bizottság közleményéből értesült a döntésről. A kabinet a Bizottság határozatának megérkezését követően alakítja ki álláspontját" - közölte rövid válaszát a Portfolio.hu-val az Nemzetgazdasági Minisztérium.
Hogy volt régen...?
