Az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezi meg a szaktárca az alapellátás legfőbb gyengeségeinek a terület átalakításáról készülő előterjesztésben. A Világgazdaság birtokába jutott jogszabálytervezetet csak márciusban kell a kormány elé terjeszteni, így abban még nem is szerepelnek konkrét változtatási tervek, csak irányok.
Az előterjesztés szerint például az említett gyengeségek felszámolásához növelni kell az alapellátás kompetenciáját, finanszírozási helyzetét, ami azután segít az emberi erőforrás hiány enyhítésében. A legfontosabb elérendő cél az alapellátás (és a benne dolgozók) többletforráshoz juttatása oly módon, hogy ezek a kiadások ne terheljék a praxisok társadalombiztosítási finanszírozásból származó bevételeit. Erre, mint arról már korábban írtunk, márciustól lesz lehetőség, amikor a háziorvosi praxisok megkapják azt az átlagosan mintegy 130 ezer forint többletpénzt, amennyivel januártól emelkedik a finanszírozásuk (a finanszírozás mindig két hónap csúszással követi a teljesítményt). Idén a költségvetés erre 10 milliárd forintot biztosít, de a szaktárca számításai szerint a következő években már csak évi 9 milliárd forintot kell adni. Ebből a pénzből növelhetik saját fizetésüket az orvosok. Az asszisztencia béremelése viszont csak egy következő körben, előreláthatólag 2016-tól esedékes, és a kalkulációk szerint 15 milliárd forint a többletforrásigénye.
A törvényjavaslat információink szerint megerősíti: ha az önkormányzat nem képes biztosítani a szakdolgozók fizetésemeléséhez és az rendelő fenntartásához szükséges költségeket, az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodásban átvállalja ezeket a kötelezettségeket. Ebben az esetben viszont a háziorvosi ellátás biztosítását szolgáló önkormányzati vagyon a kötelezettség átvállalásának időtartamára az állam ingyenes használatába kerül.
A cikk itt folytatódik